A tanulmányban olvashatnak EU világpolitikai szerepéről, a közös külpolitika esélyeiről.

A tanulmány
A teljes tanulmányt töltse le itt!
1. Az intézményrendszer reformja:
Az alkotmányozási folyamat megakadása ellenére szükség lenne bizonyos intézményi reformokra. Az EU sokkal hatékonyabb globális szereplőként léphetne fel, ha egy „hangon” szólalna meg, az egységes és tágabb szerepkörrel felruházott külügyminiszter nemcsak a világpolitika más szereplőitől kaphatna nagyobb figyelmet, hanem az Unió belső politikai kommunikációjában is jelentősen hozzájárulna az álláspontok egységesítéséhez. Másik fontos kérdés az egységesített EU külképviseletek, valamint a kvázi EU külügyminisztérium létrehozása és egyúttal a „trojka” külügyi szerepének megszüntetése, ami egyrészt hozzájárulna a fragmentált és bonyolult uniós külpolitika egységesítéséhez és átláthatóbbá tételéhez, másrészt segítene a hatáskörök tisztázásában. Ez egyúttal a szupranacionalitás kérdését is felveti, valamint azt, hogy hogyan lehetne javítani a különböző politikák és együttműködési formák közötti koherenciát, hiszen számos kérdés van (többek között a segélyezési, fejlesztési, környezetvédelmi, mezőgazdasági, kereskedelmi politika, vagy a bel- és igazságügyi együttműködés területéről), amely közvetve vagy közvetlenül érinti a kül- és biztonságpolitika területét is, még sincs arra törekvés, hogy ezek erősítsék egymás hatását.

2. Tagállami érdekellentétek
Az intézményrendszer reformja nem oldja meg önmagában a tagállamok közötti érdekellentéteket. A CFSP fejlődése szempontjából döntő fontosságú, hogy mennyire mutatkozik politikai akarat Nagy-Britannia, Franciaország és Németország részéről a mélyebb együttműködésre.

3. Központi döntéshozatal és közös stratégia
Az Európai Biztonsági Stratégia csak keretet ad a közös kül- és biztonságpolitikának, de nem nyújt elég támpontot az egyes problémák specifikus kezelésére. Szükség lenne koherens stratégia kidolgozására olyan kulcsfontosságú területeken, mint pl. az Oroszországgal, vagy a Kínával, ill. Délkelet-Ázsiával való kapcsolat, a közel-keleti békefolyamat és a demokratizálás, vagy akár a szomszédság-politikával kapcsolatos biztonságpolitikai kérdések. Az EU-t gyakran éri az a vád is, hogy jelenlegi stratégiája nem eléggé pro-aktív, azaz legtöbbször csak reagál (néha azt is késve) az eseményekre, de nem előre, tudatosan befolyásolja az alakulásukat. Ehhez hozzájárul a tagállami felajánlások jelenlegi „bottom up” rendszere is, ami ad hoc jellegű problémamegoldásokat hoz létre.

4. Az új biztonságpolitikai kihívások kezelése
A biztonságpolitika újabb, nehezen körülhatárolható fenyegetéseire sokkal több dimenzióban kell keresni a választ, nem lehet függetlenül kezelni a biztonságpolitika kérdéseitől sem a migráció szabályozását, sem az energiabiztonságot, de akár a szociálpolitikát, a környezetvédelmet, vagy az ellátórendszerek biztonságát sem. Ebben az értelmezésben a katonapolitikáról a hangsúly eleve a problémák átfogó kezelésére tevődik. Ezen a területen viszont az EU-nak komparatív előnye lehet, figyelembe véve, hogy történelméből és heterogenitásából adódóan eleve nagyobb fokú érzékenységgel rendelkezik a problémák gyökerénél meghúzódó jelenségek komplex értelmezésére. Ezzel kapcsolatban az Uniónak az is érdeke, hogy azon erősségeit hangsúlyozza, melyek megkülönböztetik az Egyesült Államoktól, miközben a két stratégia egymást kölcsönösen erősítheti.

Külkapcsolati stratégia

Az EU-bővítés és a szomszédságpolitika

A bővítésre esélyes országcsoportok közül a Nyugat-Balkán kerülhet a magyar külpolitikai stratégia prioritásai között előkelő helyre. A tagjelölt Törökország csatlakozása ugyanakkor sem a szomszédság, sem gazdasági kapcsolataink szorossága, sem a kisebbségek, de még stratégiai okok (pl. energetikai hálózat) alapján sem szükséges, hogy prioritásunk legyen – írja az EU-bővítés lehetőségeit elemző szöveg.

Külkapcsolati stratégia

Az EU nemzetközi kereskedelmi konfliktusai (USA, Kína, WTO)

Az Európai Unió a nemzetközi kereskedelempolitika hagyományosan egyik maghatározó alakítója és aktív szereplője. E hagyományos szerepe és aktivitása annak ellenére érvényesül, hogy az Unió tagállaminak a kereskedelmét több mint háromnegyed részben az integráción belüli, illetve döntően kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodásokon alapuló, az EU részvételével működő regionális csoportosulások belső szabályai befolyásolják.

hvg.hu Külkapcsolati stratégia

Az EU egységes belső piacának fejlesztése, szerkezete és dinamikája

Az európai gazdasági térségről szóló 1992. évi szerződés alapján az unió belső piacát kiterjesztették Norvégiára, Izlandra és Liechtensteinre, később pedig kétoldalú szerződéssel Svájcra. Ily módon az Európai Közösség keretei között létrejött Egységes Gazdasági Térség – még ha számos átmeneti időre szóló kivétellel is – jogilag ma 31 ország belső piacát foglalja magába.

Csőzik László: "Plebejus politikus vagyok"

Csőzik László: "Plebejus politikus vagyok"

Kétmillió forintot adott át a rendőrségnek a becsületes megtaláló

Kétmillió forintot adott át a rendőrségnek a becsületes megtaláló

Húsz éve jött ki magyarul az első Harry Potter-kötet

Húsz éve jött ki magyarul az első Harry Potter-kötet

Ezekről mindenképpen szokjon le, ha egészségesebben szeretne élni

Ezekről mindenképpen szokjon le, ha egészségesebben szeretne élni

Állami korrupció és erősödő fasizmus: aktuálpolitika a színpadon

Állami korrupció és erősödő fasizmus: aktuálpolitika a színpadon

Soros György: Erkölcsi kötelességünk, hogy a CEU ne hagyja el Budapestet

Soros György: Erkölcsi kötelességünk, hogy a CEU ne hagyja el Budapestet