Utolsók között kullog az EU-ban Magyarország az internet használatában - derül ki egy uniós felmérésből. A netezésre ösztönző kormányzati programok egyelőre nem képesek csökkenteni az évek óta tapasztalható digitális szakadékot.

"Kihal majd a digitális analfabéta réteg" - vázolta kissé cinikusan Kóka János gazdasági miniszter az ősszel Tihanyban megrendezett Internet Hungary Konferencián, mikor tűnik majd el végleg a Magyarországon tátongó digitális szakadék. Az a szakadék, amit az Európai Unió statisztikai hivatala nemrég számszerűsített is. Az Eurostat az unió 25 tagországára kiterjedő felmérése során az internethasználat elterjedtségét és megoszlását vizsgálta 2004 első három hónapjában, az eredményeket idén novemberben publikálták. Ebből kiderül: az uniós átlag 47 százalék, s Magyarország ezt még csak meg sem közelíti, mivel a 16-74 éves magyar lakosságnak mindössze 28 százaléka használja az internetet. A legnagyobb űr a dolgozók és a munkanélküliek között tátong, előbbiek 33 százaléka, utóbbiak 17 százaléka netezik, de jelentős a szakadék az aktívak és a nyugdíjasok között is, az utóbbiaknak mindössze 3 százaléka használja az internetet.

Igaz, a tagországokban általában is a nyugdíjasok közül kerül ki a legkevesebb internetező, 13 tagországban a nyugdíjasok között az internetezők aránya nem éri el a tíz százalékot, csupán Hollandiában (54 százalék), Svédországban (45 százalék), Dániában (34 százalék) és Luxemburgban (32 százalék) számottevő az arányuk. Ugyanez vonatkozik a munkanélküli internetezőkre is: a legritkábban a litván (8 százalék) és a lett munkanélküliek (10 százalék), a leggyakrabban a svéd (86 százalék) és a holland (76 százalék) állástalanok szörfölnek a világhálón.

Közös jellemzője a tagországoknak az is, hogy a magasabb képzettségűek nagyobb arányban használják az internetet. Átlagosan a középfokú végzettségűek 52 százaléka, az ennél alacsonyabb szintű végzettséggel bírók 25 százaléka, míg a felsőfokú végzettségűek 77 százaléka netezik. A legnagyobb eltéréseket a magasabb és alacsonyabb képzettségű nethasználók megoszlása között Portugáliában (70 százalékpont) jegyezték, miközben Litvániában (11 százalékpont) a legalacsonyabb az eltérés. Magyarországon az alacsony képzettségűek 13 százaléka, a középszintű képzettségűek 45 százaléka, a felsőfokú képzettségű emberek 68 százaléka minősült a felmérés szerint internethasználónak.

Persze e felmérés adatainak ismerete nélkül is érzékelhető a lemaradás, ahogy már évekkel ezelőtt, a kilencvenes évek végén és az ezredfordulón is erről panaszkodtak a hazai szakemberek. Az Információs Társadalom- és Trendkutató Központ (ITTK) 2000-ben végzett felmérése szerint akkoriban a magyar háztartások 18-20 százalékában volt számítógép, azaz nagyjából kétmillió embernek volt eszköze arra, hogy csatlakozzon a világhálóra. Ugyanakkor ebben az időben csak minden tizedik otthoni gép - körülbelül 133 ezer - csatlakozott az internetre, ami az akkori nemzetközi átlaghoz (42 százalék) képest is alacsonynak (20 százalék) számított.

Második oldal (Oldaltörés)

Az elmaradást akkor sok más tényező mellett azzal is magyarázták a kutatók, hogy a társadalom nagyobbik részéből hiányzik az igény az internet használatára, de a politika irányítói a számítógép-vásárlás és az internethasználat ösztönzésével rövid időn belül 35-40 százalékkal is növelhetnék a hazai internetezők számát. Jóllehet azóta több olyan kormányzati intézkedésnek is tanúi lehettünk, amelyek közvetve vagy közvetlenül ezt a fajta ösztönzést szolgálják - Sulinet, e-Magyarország Pontok -, a fordulat mégis elmaradt. A BellResearch egyik - idén novemberben közzétett - felmérése szerint jelenleg 680 ezer hazai háztartásban van személyi számítógépes internetkapcsolat, ami a 3,9 millió magyarországi háztartás 18 százalékát jelenti. Egy évvel ezelőtti adatokhoz viszonyítva is alacsony az ellátottság növekedése, hiszen 12 hónap alatt mindössze 87 ezer "új belépő" volt.

A magas internetárakat, a korfa sajátosságát és a kormányzati intézkedések be nem tartását tartja a szűkülni nem akaró digitális szakadék fő okainak Szegfű Balázs, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének ügyvezető igazgatója. Szegfű szerint ahogy haladunk felfelé a korfán, 45-50 év felett radikálisan lecsökken az internethasználat, 60 év felett pedig "gyakorlatilag eltűnik". Úgy véli, a magyar bérekhez viszonyítva az árak is magasak. "A német bér- és árszínvonalhoz hasonlítva Magyarországon kb. 2000 forintnak kellene lennie az ADSL-szolgáltatásnak. Ez lenne az az összeg, ami tömegesen vonzaná az új felhasználókat. Ezzel szemben ma 10-12 ezer forint a havi díja a széles sávú internethasználatnak, akcióban esetleg ennek a fele" - hangsúlyozza. A BellResearch - már idézett - felmérése is azt mutatja: a megkérdezettek 27 százalékát a magas költség tartja vissza az otthoni internetezéstől.

Szegfű szerint a beígért e-közigazgatás sincs még sehol, így ez sem ösztönzi az embereket az internet használatára. Pedig igény lenne rá. "Hiába tudom kitölteni az apehes nyomtatványt az adóhivatal weboldalán, ha utána ki kell nyomtatnom, ahelyett hogy az adatokat elküldhetném az adóhivatal szerverére" - mond egy példát a közigazgatásban érzékelhető felemás megoldásokra Pécsi Ferenc e-kommunikációs szakértő, a hvg.hu-n futó Médiablog szerzője.

Ha hihetünk a statisztikáknak, 2013-ra juthatnánk el oda, hogy legalább minden második magyarországi felnőtt internetezik, mivel a digitális írástudók száma ma a 15-16 évesek között a legmagasabb. Ha hihetünk. Bár önmagában az Eurostat adatai is riasztóak, szakértők szerint az unió statisztikai hivatalának mérése csalóka lehet, és a digitális szakadék valójában nagyobb.

Az Eurostat felmérésében - más mérésekhez hasonlóan - azokat tekintették internethasználónak, akik az adatfelvételt megelőző három hónapban legalább egyszer használták az internetet. "Az internethasználatnak meglehetősen nagyvonalú értelmezése ez, ami a valós élettől igen távol álló eredményeket ad" - véli Pécsi Ferenc. "Aki legalább hetente egy-két alkalommal nem ül le a gép elé, azt még e-mailben sem lehet elérni. Az ilyen ember hogyan minősülhet használónak, amikor minimális rutint sem szerezhet az internetezésben?"

DEZSŐ ANDRÁS

Iványi Gáborék nem tudják kifizetni az alkalmazottaik teljes bérét

Iványi Gáborék nem tudják kifizetni az alkalmazottaik teljes bérét

Will Smith már Budapesten mondta el, hogy odavan a hidakért

Will Smith már Budapesten mondta el, hogy odavan a hidakért

Mostantól 50 millió dal streamelhető CD-minőségben az Amazontól

Mostantól 50 millió dal streamelhető CD-minőségben az Amazontól

A G-nap előtt Simicska Közgépe elég népszerű volt Lázár János városában

A G-nap előtt Simicska Közgépe elég népszerű volt Lázár János városában

A debreceni polgármester szerint magánügy, hogy a gyereke méregdrága magániskolába jár

A debreceni polgármester szerint magánügy, hogy a gyereke méregdrága magániskolába jár

A román kormány mumusa lehet az Európai Főügyészség első vezetője

A román kormány mumusa lehet az Európai Főügyészség első vezetője