"Bárkinek a feladata is a levelek elolvasásáról gondoskodni - szinte biztos, hogy nem maga Szaddám az -, jelentős elmaradásban van" - kommentálta akciójának tanulságait Brian McWilliams újságíró, aki a hivatalos iraki kormányzati oldalon barangolva lett figyelmes az emailküldési és -olvasási lehetőségre. Maga sem gondolta azonban komolyan, hogy miután címként bepötyögi az oldalon Szaddám elérhetőségeként megadott press@uruklink.net-et, a jelszó sorába pedig a "press"-t, próbálkozása sikerrel jár: hozzáfér az iraki elnök leveleihez.
Pontosabban az iraki elnöknek címzett levelekhez, McWilliams szerint ugyanis a postafiókban található, június és augusztus között beérkező üzeneteket rajta kívül senki nem olvasta. Szaddám levelei iránt, noha McWilliams felfedezése eredményét két nagy lapban is nyilvánosságra hozta, az amerikai biztonsági szervek sem mutattak érdeklődést. Az újságíró szerint ez két dolgot jelenthet: vagy nem érdekli őket a dolog (ez a háborús készülődés idején kevésbé valószínű), vagy már maguk is birtokolják a kérdéses információkat.
Szaddám postafiókjában McWilliams az autogram- és interjúkérő leveleken kívül néhány igen érdekes üzenetet is talált: egy amerikai telekommunikációs cég vezérigazgatójának ajánlatát technológiai-katonai fejlesztések kivitelezésére, egy egykori öbölháborús veterán fenyegetőzéseit, egy mérgesgáz-specialistaként bemutatkozó osztrák férfi önkéntes felajánlkozását és tanácsait az "arrogáns" amerikaiak elleni harchoz, illetve egy "Amerika-gyűlölő" szaúdi férfi beszámolóját az amerikai olajvezetékekről.
McWilliams akciója után levélben figyelmeztette az iraki hatóságokat a hozzáférési jelszó módosításának időszerűségére, mivel azonban levelére választ nem kapott, cikkének megjelenése előtt maga változtatta meg a belépési kódokat. Néhány nappal később az iraki hatóságok is felülírták a jelszavakat.