December 31-ig elhagyják Észak-Koreát a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ellenőrei - jelentette be az ENSZ. Dél-Korea küldötteket meneszt Oroszországba és Kínába, hogy az Észak-Koreával jó kapcsolatokat ápoló két ország segítségét kérje az északi nukleáris berendezések újraindítása miatt kialakult válsághelyzet elhárításában.
Szöul azután jelentette be diplomáciai lépését, hogy Észak-Korea pénteken tovább fokozta az atomprogramjának felújításával kapcsolatos aggodalmakat, levélben kérve a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség két szakértőjének visszarendelését, akik eddig a phenjani kommunista rezsim 1994-ben leállított nukleáris létesítményeit ellenőrizték. Mohamed el-Baradei, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója korábban levél útján közölte, hogy a két ellenőr távozásával csak súlyosbodna az a válság, amelyet az észak-koreai atomprogram újraindításának bejelentése váltott ki. El-Baradei egyúttal azt kérte a phenjani vezetéstől: a szakértők hadd tegyék vissza a jongbjoni erőmű 1994-ben leállított létesítményeire az IAEA napokban eltávolított plombáit és biztonsági kameráit.
A dél-koreai külügyminisztérium név nélkül nyilatkozó tisztségviselője megerősítette, hogy Szöulban nagyon súlyosnak tartják a kialakult helyzetet. "Minden lehetőséget mérlegelünk, de egyelőre arra összpontosítunk, hogyan lehetne lebeszélni Észak-Koreát nukleáris laboratóriumának újraindításáról" - mondta. A szöuli kormány azt is mérlegeli, hogy január elején legfőbb szövetségeseivel, az Egyesült Államokkal és Japánnal háromoldalú találkozón vitassa meg a phenjani lépéseket, amelyek azzal fenyegetnek, hogy Észak-Korea újraindítja atomfegyver-programját, s néhány hónapon belül bevethető atombombákra tesz szert.
Ri Dzsun nemzetvédelmi miniszter mindazonáltal szombaton a dél-koreai parlamentben ismét úgy vélekedett: katasztrófapolitikájával Észak-Korea az Egyesült Államokat szeretné tárgyalóasztalhoz kényszeríteni. A phenjani kommunista vezetésnek visszatérő követelése, hogy Washington kössön vele megnemtámadási szerződést, az amerikai kormányzat azonban kizárja ezt a lehetőséget mindaddig, amíg Észak-Korea le nem mond nukleáris fejlesztéseiről.
A kialakult válsághelyzettől függetlenül a dél-koreai nemzetvédelmi tárca pénteken közzétette a februárban távozó Kim De Dzsung elnök kormányzatának védelmi politikai célkitűzéseit. Eszerint egy Korea-közi háború kirobbanása esetén az Egyesült Államoknak 690 ezer katonáját kellene a térségbe küldenie, azon a 37 ezres amerikai haderőn felül, amely állandóan Dél-Koreában állomásozik. Bár a dokumentumból kimaradt az a korábbi minősítés, miszerint Észak-Korea lenne az ország "fő ellensége", az szerepel benne, hogy a dél-koreai-amerikai katonai szövetség szorosabbra fűzésével kell elhárítani egy észak-koreai invázió lehetőségét. (MTI)
