Ri Kvang Hjok az AFP-nek csütörtökön Phenjanban adott interjúban Észak-Korea önvédelemhez való jogára hivatkozott. "Csapásmérő erőinknek nincsenek korlátai" - mondta. Egyúttal követelte, hogy az Egyesült Államokban is végezzen vizsgálatot a BT, miután a NAÜ a testülethez fordult amiatt, hogy - a NAÜ szerint - Észak-Korea megsérti az atomsorompó-egyezményt. Arra a kérdésre, hogy Észak-Korea rendelkezik-e olyan rakétákkal, amelyek képesek elérni Washingtont, Ri annyit mondott: "Vannak hosszú hatótávolságú rakétáink, és képesek vagyunk nagyon messzire lesújtani ellenségeinkre." A külügyi vezető figyelmeztetett arra, hogy háború esetén a Koreai-félszigettel szomszédos országok elkerülhetetlenül belekeverednének a konfliktusba.
A NAÜ az észak-koreai atomprogram felújítása körüli konfliktusba bevonja az ENSZ BT-t - erről a bécsi székhelyű szervezet kormányzó tanácsa szerdai sürgősségi ülésén döntött. A 35 tagú testületben 33 szavazat támogatta Mohamed el Baradei főigazgató előterjesztését, Oroszország és Kuba tartózkodott.
Észak-Korea 1994-ben egyezményben vállalta, hogy letesz nukleáris fegyverprogramjáról. A kormány azonban ennek ellenére folytatta atomprogramját, mire az Egyesült Államok leállította az egyezményben vállalt fűtőolaj-szállításait. Ezután Phenjan az energiaválságra hivatkozva leszerelte a NAÜ ottani atomerőműben elhelyezett megfigyelő berendezéseit, decemberben kiutasította a NAÜ ellenőreit, bejelentette, hogy kilép a nemzetközi atomsorompó-egyezményből, majd újraindította korábban lepecsételt reaktorát.
A BT-nek lehetősége van arra, hogy Észak-Korea elleni lépésekről, például gazdasági szankciókról döntsön, noha Phenjan ismételten hangsúlyozta, hogy az ENSZ esetleges szankcióit "hadüzenetnek" tekintené. Korábbi jelzésekből azonban úgy tűnik, hogy a NAÜ nem a szankciókat, hanem a diplomáciai úton való megoldás keresését részesítené előnyben.
Japán megelőző katonai csapást mér Észak-Koreára, ha megbizonyosodik arról, hogy Phenjan kész nagy hatótávolságú rakétákkal támadni - jelentette ki csütörtökön Isiba Sigeru japán nemzetvédelmi miniszter. "Akkor már túl késő lenne, ha egy rakéta elindulna Japán felé" - mondta a politikus a Reutersnek adott interjúban. Hozzátette, hogy országa csakis önvédelemből cselekedne, de már egy rakéta feltöltését is katonai támadás kezdetének minősítené, ha a rakétát Japánra irányoznák. Japán II. világháború utáni alkotmánya tiltja a háborút mint a nemzetközi viták rendezésének eszközét, és ezt úgy értelmezik, hogy a szigetország hadsereg csupán "önvédelmi erő".
Isiba, aki szeptemberben vette át a nemzetvédelmi tárcát, elmondta továbbá, hogy kormánya szorgalmazza a parlamentben egy "válságtörvény" elfogadását, amely szélesítené a hadsereg mozgásterét egy Japán elleni közvetlen támadás esetén, és bizonyos körülmények között korlátozhatná az állampolgárok jogait. Ez utóbbi érzékenyen érintheti a japán közvéleményt, amelynek emlékezetében még él a II. világháború és az azt megelőző korszak, amikor felfüggesztették a polgári jogokat az országban - emlékeztet a brit hírügynökség. (MTI)
