Szájer József, az Országgyűlés alelnöke az Európai Parlamentben tartott sajtóértekezleten ismertette azt a javaslatát, amelyet az Európa jövőjével foglalkozó konventben tett egy új uniós intézménynek, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Bizottságának létrehozásáról. A képviselő az Országgyűlés egyik küldötte az EU intézményi reformjait előkészítő konventben, ahol az Európai Néppárt (EPP) csoportjának alelnöki tisztségét is betölti.
"Noha Európában rengeteg nemzeti és etnikai kisebbség él, amelyek védelmét az EU-csatlakozás koppenhágai ismérvei is előírják, az unió joganyagában jelenleg csak néhány - önmagában fontos, de nem kielégítő - rendelkezés szól erről, uniós szinten pedig egyáltalán nem megoldott a kisebbségek jogainak és érdekeinek intézményes védelme" - állapította meg Szájer. A problémát még hangsúlyosabbnak látja a Fideszes politikus a küszöbönálló bővítésre tekintettel, mert az újonnan csatlakozó országok igen nagy számú nemzeti és etnikai kisebbséget hoznak az unióba, köztük a sajátos és nehéz gondokat felvető roma népességet. Az EU képviseleti intézményei - mindenekelőtt az Európai Parlament - viszont Szájer szerint jellegüknél fogva nem tölthetnek be ilyen szerepet, ezért új intézmény létrehozására lenne szükség. Az általa javasolt Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Bizottsága az EU már létező két tanácsadó szerve, a Gazdasági és Szociális Bizottság, illetve a Régiók Bizottsága mintájára jönne létre, hozzájuk hasonló felépítéssel és jogosítványokkal. Az új uniós szerv létrehozásakor gyakorlati problémát jelenthet, hogy az egyes kisebbségek létszáma között igen nagy eltérések vannak. A képviselő szerint ezt a pozitív diszkrimináció elvének alkalmazásával kellene áthidalni, vagyis a kisebb létszámú csoportok viszonylag erősebb képviselettel rendelkezhetnének, mint a nagyobbak.
Farkas Flórián, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke is részt vett a brüsszeli sajtóértekezleten, ahol elmondta: a cigányság vezetői több mint tíz éve mondják, hogy az EU intézményi rendjéből nem hiányozhat a cigányság képviselete. E követelmény fontosságára a legjobb példa Magyarország, ahol megteremtették a cigányság képviseletének alkotmányos és jogi kereteit, és "ennek köszönhetően az utóbbi nyolc évben nagyobb eredményeket értünk el, mint korábban 40 év alatt" - mondta az OCÖ elnöke.
Szájer elismerte, hogy a tagországokban van bizonyos ellenállás új uniós intézmények létrehozásával szemben, de szerinte a kisebbségek védelmének ügye nyilvánvalóan nincs jelen a mostani intézményrendszerben, és ezt a problémát orvosolni kell. A romák például nemcsak az újonnan csatlakozó országokban, hanem szinte valamennyi jelenlegi tagállamban is jelen vannak, képviseletük viszont teljesen megoldatlan - mondta a politikus. (MTI)