szerző:
hvg.hu

A 15-29 év közötti fiatalok társadalmi helyzetét, előbbre jutási esélyeit vizsgáló új tanulmány szerint csaknem minden második fiatal helyzete „kilátástalan”.

Nyertesekre, vesztesekre és úgynevezett köztes réteghez tartozó „túlélőkre” osztja a fiatalokat a Nemzeti Ifjúságkutató Intézet szociológusainak nemrég közzétett elemzése. A fiataloknak csupán az egyötöde – 18 százalék – tartja magát nyertesnek; akik meg tudják valósítani karrierálmaikat, jól boldogulnak. A korosztály majdnem fele, mintegy 43 százaléka helyzetét gyakorlatilag kilátástalannak ítéli. A maradék 39 százalék a két csoport között helyezkedik el, számukra talán a továbbtanulás jelentheti a kiugrás lehetőségét. Az adatokat vizsgálva úgy tűnik, szinte lehetetlen az átjárás e három nagy csoport között. Ám az egyes csoportokon belül kialakult alcsoportok között elképzelhető a mobilitás – mutatott rá Bauer Béla ifjúságszociológus, a kutatás vezetője.

A kutatás során kialakított csoportok többé- kevésbé megfeleltethetők egy-egy életpályamodellnek - hangsúlyozta az ifjúságszociológus. Az adott csoportba tartozó fiatalok közel azonos életutat járnak be. Az esetek többségében azonos a családi háttérük, hasonló társadalmi és gazdasági közegből indulnak. Sőt, iskolai és munkaerő-piaci pozíciójuk is hasonló.

A kutatás során megvizsgálták, hogy a felmérés alanyai milyen társadalmi, kulturális és kapcsolati tőkével rendelkeznek. A nyertesek többnyire azok a fiatalok, akiknek jól hasznosítható kapcsolataik vannak, képzett családi háttér áll mögöttük, nyugat-európai színvonalú életet élnek és jól alkalmazkodnak a piacgazdaság teremtette új kihívásokhoz. Életesélyeik kimagaslóan jók, hiszen a magas kulturális tőke, amelyet birtokolnak, jó anyagi helyzettel párosul.

Vesztesek azok, akik a puszta létfenntartásért vívják a legnagyobb harcot. Nem alkalmazkodnak az információs társadalom követelményeihez, nem használják az internetet, s nem beszélnek idegen nyelveket. Rosszabb anyagi helyzetük miatt még lehetőségük sincs hátrányaik csökkentésére. Ők nem rendelkeznek olyan társadalmi tőkével, amit gazdasági tőkévé alakíthatnának. Többnyire alacsony az iskolai végzettségük, s ennek következményeként nehéz megjelenniük a munkaerő-piacon.

A fennmaradó köztes réteghez tartozók számára kiugrási lehetőségként szerepel a továbbtanulás. Ezek a fiatalok jelenleg semmilyen téren nem mutatnak kiemelkedő eredményeket. Anyagi pozíciójuk csak a központi béremelések révén javulhat, és gyermekeik számára esetleg már kedvezőbb életpályát biztosíthatnak. A kutatásból kiderül, a vesztes és a köztes réteg között nincs lényeges távolság. Mindez utal arra is, hogy a köztes rétegbeli fiataloknak sem felhőtlen az élete, kitörési ponttal csak kevesen rendelkeznek.

A kutatók a három nagy ifjúsági kategóriát további huszonkét társadalmi rétegre osztották. A felsőbb „kasztok” tipikus tagjai a 25 éven felüli, jó érdekérvényesítő képességgel bíró fiatalok. Elit budai kerületben vagy a belvárosban egyedül élnek, férfiak és nők egyaránt, jó családi háttérrel, magas iskolai végzettséggel. Nyertesek a „vidéki feltörekvő fiúk” is, akik igencsak fogékonyak a hatalom, a közélet és a politika iránt. Megyeszékhelyeken, nagyobb városokban nőttek fel, helyi szinten jól hasznosítható kapcsolataik vannak. Gyarapítja a kört a „konzervatív beállítottságú, de modern nő”, aki megengedheti magának, hogy gyakran eljárjon színházba, múzeumba és hangversenyekre.

A köztes kategóriába sorolt fiatalok jelentős részét képezik a „párkapcsolatra vágyók”, azok a fiatal nők, akik főiskolára járnak, falun élnek és életük fő céljának azt tekintik, hogy megtalálják ideális partnerüket, aki mellesleg gazdag. „Túlélők” azok a vidéki, jó anyagi helyzetben lévő nők is, akiknek társadalmi közege eleve determinálja a lehetőségeiket. Köztes pozíciónak örvendhetnek a „bulizós” életet folytató vidéki férfiak, a családos vidéki szakmunkások, és a felmérésben „nihilisták”-ként szereplő nőtlenek és a szülői családban élők is.

A vesztes kategóriában is megfigyelhetők az árnyalati különbségek. Az ide tartozók többsége falun élő szakmunkás, akinek a család nem jelent biztos anyagi hátteret. Ám a „perspektíva nélküli falusi tanulók” vannak a legrosszabb helyzetben, számukra a munkanélküliség és a pénztelenség jelenti a legfőbb problémát. A budapesti fiatalok közül csak egy vékonyka réteg sorolható ide, többnyire huszonnégy évnél idősebbek, csonka családban nőttek fel, és még nincs saját családjuk.

Bauer Béla elmondta, hogy készülnek egy újabb ifjúságkutatásra, amelynek eredményei finomíthatnak az eddigi kategóriákon, sőt az is elképzelhető, hogy újak is születnek.
„Arab proli vagyok, akit a francia elit bűnbaknak használt”

„Arab proli vagyok, akit a francia elit bűnbaknak használt”

Ledobták az árbombát: 20-120 ezerrel olcsóbb a Huawei-nagyágyúknál a Honor új telefonja

Ledobták az árbombát: 20-120 ezerrel olcsóbb a Huawei-nagyágyúknál a Honor új telefonja

Több városban is egészségtelen a levegő

Több városban is egészségtelen a levegő

Elege lett, távozott a Honvédkórházból a koraszülött intenzív osztály vezetője

Elege lett, távozott a Honvédkórházból a koraszülött intenzív osztály vezetője

Úgy tűnik, bekeményítettek a szabálytalankodó kamionosokkal szemben

Úgy tűnik, bekeményítettek a szabálytalankodó kamionosokkal szemben

Új közvilágítást kap a Városliget

Új közvilágítást kap a Városliget