Tetszett a cikk?

Gyógyulni vágyók tucatjai érkeznek évente Oroszországba, az Európa legtöbb országában nem alkalmazott őssejtátültetéstől várva állapotuk javulását. A helyi orvosok elégedettek az eredményekkel, bár orosz és külföldi tudósok egyaránt arra figyelmeztetnek, hogy az eljárás ma még nem ismert veszélyeket rejthet.

,,Nem akarok életem végéig tolószékben ülni. Tudom, hogy a műtét veszélyes, de vállalom a kockázatot" - mondta újságíróknak Hanna Czarnecki, aki Amerikából érkezett Moszkvába, hogy alávesse magát az orosz fővárosban legálisan elvégezhető őssejtátültetésnek. Az amerikai hölgy, aki két évvel ezelőtt egy közlekedési baleset következtében bénult meg, nincs egyedül: az amerikaiak mellett görögök, indiaiak, britek és németek is érkeznek, hogy az orosz orvosok segítsenek rajtuk. Magyarországról is többen kerestek már segítséget az orosz fővárosban. Egyikük Végh Ferenc nyugállományú vezérezredes, aki néhány évvel ezelőtt ugyancsak autóbalesetben szenvedett maradandó sérülést. A volt vezérkari főnök, aki eddig két kezelésen esett át, a Honvédelmi Minisztérium internetes honlapjára is feltette levelét, amelyben köszönetet mondott azoknak, akik hozzájárultak gyógykezelése költségeinek kifizetéséhez.

A hazai és külföldi betegeket a moszkvai NeuroVita klinikán, illetve a novoszibirszki Őssejtterápiás Központban várják, a több évig tartó kezelés ára a HVG értesülései szerint 40 ezer dollár körül van. Az orvosi kezelés mellett - melynek során magától a pácienstől vagy donoroktól származó őssejteket ültetnek a beteg szervbe, amivel a remények szerint megindítják annak rehabilitációját - az ár tartalmazza a kórházi elhelyezést, az étkezést, illetve a tolmácsok díját is. Az üzlet beindult: hamarosan Tatárföld fővárosában, Kazanyban is megnyílik egy őssejtterápiás központ. Orosz források szerint az itteni árak jóval alacsonyabbak, mint más országokban, ahol állítólag 200-250 ezer dollárba kerül ugyanez a procedúra. A moszkvai klinikák vonzerejét az is növeli, hogy a világ országainak többségében, az eljárás ma még ismeretlen kockázatai miatt nem engedélyezik az ilyen műtétet.

Az orosz orvosok szerint az őssejtátültetés a gerincsérülések mellett a cukorbetegség, a májzsugor, az agyvérzés, az Alzheimer-kór kezelésében segíthet, és állítólag javít az infarktuson átesett betegek állapotán is. A novoszibirszki őssejtterápiás központ mindenesetre a gerincsérülés következtében megbénult betegek jelentős részénél komoly javulásról számolt be. Az intézet házi statisztikája szerint eddig 56 olyan betegük van, akit két évnél régebben kezelnek, s közülük 17-en az őssejtátültetés következtében képessé váltak az önálló életre: segédeszközökkel, illetve azok nélkül ismét járnak, és munkát is végezhetnek. A statisztikák szerint az őssejtátültetés a májzsugorban és diabéteszben szenvedőkön is segített: a kezeltek kétharmadánál hozott észlelhető javulást.

A külföldi őssejtturisták térképén azonban nem csupán az engedéllyel rendelkező kórházak szerepelnek: az orosz fővárosban gomba módra szaporodnak azok a szépségklinikák, amelyek néhány ezer dollárért vállalják a megfiatalító műtétek elvégzését és egyes betegségek gyógyítását is. A szépségszalonokban végzett, ellenőrizetlen őssejtátültetések az orosz egészségügyi minisztériumot is aggasztják. A tárca illetékesei több alkalommal is figyelmeztették a polgárokat, hogy az eljárás mellékhatásai nem ismertek, és nem kizárt, hogy az őssejtátültetés növeli a rákos daganatok kialakulásának veszélyét. A szalonok egyébként illegálisan alkalmazzák ezt a terápiát. A figyelmeztetések azonban nem riasztják el az érdeklődőket, akik általában a hagyományos orvosi kezelések kudarca után, utolsó esélyként keresik fel ezeket az intézményeket.

NÉMETH ANDRÁS / MOSZKVA

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Plázs

Mézet a sebre

A méz kiválóan segíti elő a sebek gyógyulását - ezt a rég ismert tételt erősítette meg most egy új-zélandi tudós annak alapján, hogy a méz orvosi felhasználását leíró, mintegy negyven különböző tudományos munkát értékelt ki.

Trend

Ki hová mehet?

Évente 160-180 magyar beteg határon túli gyógyítását, valamint hatvan-hetven ember korábbi beavatkozás utáni...