A tanulmány praktikus, egyszerűen kivitelezhető módszereket ajánlanak az idős embereknek arra, hogy egyénileg mit tehetnek agyuk egészségéért, szellemi képességeik megőrzéséért, frissen tartásáért.

Az öregedés mechanizmusát jól ismerő amerikai orvosok szerint az agy biokémiai folyamataira jótékony hatású, ha fehérjében, antioxidánsban  gazdag, omega-3 zsírsavakat tartalmazó ételt (például halat) fogyaszt az idős ember, ha kerüli a transz-zsírsavakat, a túl sok szénhidrátot. A sok gyümölcs, zöldség mellett ajánlják a B-vitamin pótlást.
 
A megfelelő táplálkozáshoz tartozik, hogy a koros ember a nap folyamán többször egyen keveset, fogyasszon igen sok (napi 2-2,5 liter) folyadékot, figyeljen a testsúlyára, és az életkorának megfelelően végezzen testmozgást, legyen az séta, egyszerű torna, társasági tánc. A mozgás ugyanis javítja az agyi keringést, tehát nem csak a szívinfarktus, hanem a szélütés kockázatát is csökkenti.
 
Feltétlenül használni kell az agyat, gondolkodni (nem régi dolgokon tépelődni, problémázni, hanem) adatokat memorizálni, keresztrejtvényt fejteni, új dolgokkal megismerkedni. Az elzárkózás, visszahúzódás helyett nyitni kell, találkozni emberekkel, beszélgetni, olvasni, tévézni, vagyis szellemileg aktívnak maradni. Ugyanakkor szükség van a sok pihenésre, a kialvatlanság, a fáradtság, a feszültség, a problémázgatás árt az agyi működésnek.
 
A fejet, s benne az agyat óvni kell a fizikai traumától, mert a baleset, az esés nyomán bekövetkező agyi sérülés fokozott hajlamot jelent az elbutulásra. Talán nem is kell külön hangsúlyozni, hogy a kutatási eredmények szerint az agyi működésre nézve idős korban különösen veszélyesek a káros szenvedélyek: a cigaretta, az alkohol-fogyasztás.
 
A megelőzésre feltétlenül érdemes gondolni, ha a családban előfordult az elbutulásra fokozott kockázatot jelentő betegség, orvoshoz kell fordulni a folyamat lassításához szükséges tanácsért, vagy kezelésért.