szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A sportoló gyerekek háromnegyede többévnyi befektetett munkával a háta mögött abbahagyja a sportolást 15-16 éves korára. A döntés hátterében igen gyakran a helytelen sportágválasztás áll, amit pedig megfelelő alkalmassági vizsgálattal és tanácsadással meg lehetne előzni. Rajna András egykori kajakversenyző, olimpikon erre tett kezdeményezést.

A magyar vizilabda gyermek válogatott tagjai 2006-ban.
Ők valószínűleg jó helyre kerültek
© hvg.hu
Magyarországon tömegesen sportolnak gyermekek rendszeresen, egyesületi keretek között. Egyes becslések szerint azonban legalább ötven százalékuk olyan sportot gyakorol, amelyben adottságainál fogva sohasem érhet el igazi eredményt. Emiatt aztán nem csak az adott sportágat, hanem a rendszeres sportot is otthagyja. Márpedig a sportegyesületeknek nem csak az a feladatuk és céljuk, hogy élsportolókat neveljenek, hanem, hogy sportembereket adjanak az országnak. A magyar népesség egészségi állapota ugyanis sokkal jobb lehetne, ha sikerülne nagyobb arányban megtartani a gyerekeket az egyesületek keretében, ahol szakemberek irányításával folyik a testgyakorlás. Ideális esetben ez azzal járna, hogy kiszélesedne a versenysport bázisa, egész rendszere, s mind többen látnának közvetlen példákat maguk előtt a sportos, egészséges életre.

Rajna András a Sport Navigátor program főszervezője – aki az atlantai olimpián ezüstérmet nyert kajaknégyes tagjaként érte el legnagyobb sportsikerét – úgy véli, hogy ma egy meglehetősen egyoldalú és hibás kép él az emberekben a versenysportról, amelynek legfőbb értékét kizárólag abban látják, hogy olimpiákon vagy más világversenyeken érmeket és dicsőséget szereznek versenyzőink az országnak. „Ez természetesen nagyon fontos, de csak egy metszet. Ha alaposan megvizsgáljuk, kiderül, hogy minden költséget és befektetést összeadva egy-egy olimpiai érem akár milliárdos kiadást jelent az országnak. Az érem elérése érdekében ugyanis költenek a szülők, az állam, az önkormányzatok, a szponzorok, társadalmi szervezetek, stb. És természetesen befektetnek a versenyzők is, időt szellemi és testi energiát. Ráadásul nem csak annak a versenyzőnek a kiadásait kell nézni, aki végül feláll a dobogóra, hanem mindazokét, akik (függetlenül a korosztályoktól) az adott időszakban megfordultak a sportágban. S ahogy a költségek összegződnek, úgy a hozamokat is érdemes összegezni” – magyarázza a volt olimpikon.

Ezek közül a leglátványosabb az országnak szerzett dicsőség, és a vele járó figyelem, amely ránk irányul. Ugyanakkor a sportnak igen jelentős gazdasági értéke is van. Részben piacot jelent, részben igen jól használható marketingfelületet. A legfontosabb hozadéka azonban mégiscsak, hogy vonzó példával szolgál nagyon széles körben a sportos életvitelre. Rajna András szerint, ha az élsportban megfelelő helyre kerülnének a gyerekek már az induláskor, az olyan mértékben megváltoztatná a hosszú éveken át aktívan sportolók számát, hogy a társadalom egész szemlélete és életvitele is átformálódna, jelentősen javítva a népegészségügyi mutatókat. Ez pedig további hatalmas megtakarítást jelentene az országnak: az emberek kevesebbet betegeskednének s hiányoznának a munkahelyükről, tovább tartana aktív munkában töltött életük, kevesebbet kellene fordítani a gyógyításukra.

„A Sport Navigátornak nem az a célja, mert erre nem is volna érdemben képes, hogy népegészségügyi folyamatokba beavatkozzon. Egy példával azonban jól megvilágítható a szerepe. Megfigyelhető, hogy egy-egy eredményes nemzetközi, különösen olimpiai szereplés után felduzzad az adott sportágba belépő gyerekek száma. Ez jó, ugyanakkor e helyzetet körültekintően kell kezelni. A vízilabda sikerek miatt például megszaporodott a pólózni vágyó srácok száma, vagy azon szülőké, akik szívesen látnák gyermeküket a medencében. De könnyű belátni, hogy nem mindenkiből lesz kétméteres óriás, ami a mai világszintű vízilabdázásban egyre fontosabbá válik. Ezért, ha lehet, ki kell szűrni azokat a gyerekeket, akik alkatuknál fogva nem lehetnek eredményesek ebben a sportban, s egyúttal megmondani és megmutatni, hogy mi feküdhet nekik a legjobban” – mutatott rá a sportszakember.

A Sport Navigátor szolgáltatás keretében pszichológiai, antropometriai és mozgásszervi vizsgálatok segítségével határozzák meg orvosok, pszichológusok, sportszakemberek, hogy a 8-12 éves gyermekek melyik sportágban lennének a legeredményesebbek, illetve melyikben éreznék magukat a legjobban.

Először pszichológiai elemzés készül. Elbeszélgetnek a szülőkkel és gyermekükkel is. Feltérképezik többek között az olyan sporthoz kapcsolódó tulajdonságaikat, mint a stressz-és monotónia tűrő, valamint helyzetfelismerő képesség, és hogy csapat vagy egyéni sportág iránt érdeklődik-e jobban.

Ezután következik az antropometriai felmérés, amellyel megállapítható a gyermek várható magasságára, testalkata. A két vizsgálat után már körvonalazódik, hogy miféle sportágak jöhetnek szóba. Végül egy harmadik – mozgásszervi – vizsgálattal azt is meghatározzák, hogy melyik sportág nem ajánlatos. Például, ha valakinek ikszlába van, akkor nem jó a maratoni futással próbálkoznia, mert bár az izomzata és monotónia tűrő képessége alkalmassá tennék, az ízületek nem bírnák el az évtizedes terhelést. Ez pedig azt jelentheti, hogy éppen akkor kellene felhagyni a versenysporttal, amikor az eredmények már látható közelségbe kerülnek.

A vizsgálatokat követően összeáll a végső javaslat, amit kéthetes edzés követ, ekkor a gyakorlatban is megfigyelik, hogy a gyermek hogyan viszonyul az adott sportághoz. Rajna András elmondta, hogy a vizsgálat alsó korhatárát 7-8 év körül húzták meg, korábban ugyanis nem lehet megfelelő biztonsággal megmondani, hogy milyen lesz a gyermek testalkata. A felső korhatár 12 év, mert az ennél idősebbeknél – még ha kivételek akadnak is – már kicsi az esély, hogy versenyzőként az élre jussanak. Ám ha nem a versenysport a cél, úgy érdemes idősebbeknél is elvégezni a vizsgálatot.
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

hvg.hu Plázs

A túl sok sport elhasználja a szívet

A biológusok azt hiszik, hogy az emberi szív sohasem fárad el, szakadatlan dobog a születéstől egészen a halálig, hacsak valami miatt meg nem sérül. Ám egy friss tanulmány szerint ez koránt sincs így.

hvg.hu Itthon

Budapestiek sportolási szokásai

Studio Metropolitana Urbanisztikai Kutató Központ Kht. legújabb tanulmánya a budapestiek sportolási szokásait, valamint a sportlétesítményekkel való ellátottság megítélését vizsgálta.

MTI Tech

Egy sor sportoló genetikai torzulásainak köszönheti sikereit

Számos sportoló természetes genetikai előnyökkel indul, ami nem tisztességesebb, mint a dopping, így az igazi sportszerűséget a dopping engedélyezése teremthetné meg, e kérdés megoldásánál azonban fontosabb lenne, hogy vigyázzanak a sportolók egészségére és ne hajszolják agyon őket – vetették fel sport-etikai kérdésekkel foglalkozó brit és ausztrál szakemberek.

MTI Itthon

Földi Imre lett a Nemzet Sportolója

A kormány elfogadta a sportpolitikáért felelős önkormányzati és területfejlesztési miniszter javaslatát, hogy Földi Imre súlyemelő kapja meg a Nemzet Sportolója címet - jelentette be szerdán Danks Emese.

hvg.hu Plázs

Milyen melltartót viseljünk sportoláskor?

Egyáltalán nem mindegy, hogy sportoláshoz milyen melltartót viselnek a hölgyek - állítja az egyik legnagyobb sportszergyártó cég, amely pár hónapja elindított, Mellbedobással az egészséges nőkért című mozgalmával igyekszik felhívni a figyelmet a témára.