Erős Antónia szerint a magyarok keveset tudnak a cukorbetegségről és keveset is tesznek azért, hogy megakadályozzák a betegség kialakulását. Nem volt divat korábban a diabéteszről beszélni Magyarországon, nagyon sok érintett a közvetlen környezete előtt is titkolta, sőt titkolja ma is betegségét. A félelem nem alaptalan: volt, aki amiatt veszítette el állását, mert a munkahelyén bejelentette, hogy cukorbeteg - mondta az alapítványi vezető.

Az emberek, ha hallottak is a betegségről, nem tudják, hogy pontosan mivel jár, nincsenek tisztában a veszélyekkel, a szövődményekkel. Magyarországon a már felismert félmillió beteg mellett legalább további ötszázezren élnek olyanok, akik nincsenek tudatában a veszélynek - tette hozzá. A magyarok többsége egyelőre nem tudja, hogy az egészséges életmóddal megelőzhető a cukorbetegség legelterjedtebb fajtája. Az emberek mentalitásán azonban csak hosszabb távon lehet változtatni, hiszen a magyarok nem szívesen mondanak le például a finom, de egészségtelen ételekről - hangsúlyozta az alapító.

Az utóbbi évek médiakampányai sokat segítettek ugyan a helyzeten, de a felvilágosításban és a betegek felderítésében még mindig a civil szervezetekre hárul a legnagyobb szerep. A cukorbetegségre ugyanis nincsenek államilag szervezett programok, szűrések, úgy, mint például a rák esetében - mutatott rá Erős Antónia.

A Nemzetközi Diabétesz Társaság adatai szerint napjainkban mintegy kétszázmillió cukorbeteg él a világban, számuk a következő húsz évben elérheti a 333 milliót. A szervezet 9-10 százalékos növekedést prognosztizál a közép-európai államokban. A társaság szerint a térségben a lakosság akár húsz százaléka is diabéteszes lehet 2025-re.