A III. Konszenzus az egészségügyért címmel rendezett tanácskozáson Horváth Ágnes tárcavezető az egészségügyi szolgáltatóknak nyújtott garanciák közül az úgynevezett preferált szerződéseket emelte ki, amelyeket a pénztár egy-egy szolgáltató adott ellátására köthetnek, de az átalakulás időszakában (2008-ban) minden pénztár köteles - általános - szerződést kötni a szolgáltatókkal.
 
A szakminiszter nem tartotta azt sem elképzelhetetlennek, hogy a preferált szerződéseknek köszönhetően egyes intézmények átalakulnak, mint mondta, a nem megfelelően dolgozó osztályokra "átalakulás vár". A pénztárak alapvető érdeke az lesz, hogy a beutalási rendben a saját területükön működő ellátókhoz irányítsák a betegeket - tette hozzá.
 
Horváth Ágnes szólt arról, hogy az új rendszerben megszűnik az intézmények által sokat kritizált teljesítményvolumen-korlát, a helyébe pénztári kontroll lép majd. A pénztárak működéséről szólva a tárcavezető elmondta, hogy a múlt héten a parlamentnek benyújtott törvényjavaslat szigorúan szabályozza, hogy mekkora lehet egy-egy pénztár működési költsége, szabályozza továbbá azt is, mennyi lehet a maximális osztalékkivét. A kisebbségi tulajdonos jelentős befolyást szerez a pénztárak működésére, az állam szerepe a garanciák megteremtésében van. A pénztáralapítással kapcsolatban kifejtette, az állam 22 pénztárat alapít, így az induláskor 20 milliós alaptőkével 22 - egyszemélyes - részvénytársaság alakul meg.
 
Horváth Ágnes kitért arra is, hogy jövő januártól az ellátásra jogosultak, de járulékot fizetni nem tudók (nyugdíjasok, gyesen, gyeden lévők, fogva tartottak, gyerekek, tanulók) után az állam havonta fix összeget fizet  be.
 
Holchacker Péter, Egészségbiztosítási Felügyelet (EBF) elnökhelyettese előadásában elmondta: a szervezettel új kormányhivatal jött létre új funkcióval, amely hatósági eszközökkel ellenőriz, továbbá segíti a jogviszonyból adódó jogok, kötelezettségek érvényesülését és a minőségi értékeléseket. Elmondta: jövő év elejére készül el az intézményi minőségi indikátorrendszer, amely nyilvános lesz.
 
Az egészségbiztosítás átalakításával kapcsolatban kiemelte: a felügyelet tevékenységi köre bővül, lesz egy pénztári piac-felügyeleti funkciója, amely az engedélyek kiadásától, a működés felfüggesztéséig terjedhet.
 
Az EBF-hez érkező betegbejelentésekkel kapcsolatban szeptemberi adatokat említve elmondta: 3200-nál több esetben fordultak a szervezethez, a bejelentések többsége azonban - 2.043 - nem konkrét panaszt tartalmazott. A legtöbb panasz a vizitdíj- és a kórházi napidíj-fizetéssel kapcsolatban érkezik a felügyelethez.
 
Erdős Attila, a Genoid Laboratórium ügyvezető igazgatója előadásában elmondta: nincs értelme arról beszélni, hogy a létrejövő egészségbiztosítási rendszer jó vagy rossz, azzal kell foglalkozni, hogy a szereplők felkészüljenek a várható változásokra.
 
Mint mondta, a kórházi menedzsment szerepe a jövőben bővül, és hiába dolgozik majd egy orvosteam jól, ha a vezetés rossz szerződést köt. El kell érni azt is - folytatta -, hogy a munkatársak is alkalmazkodjanak a változásokhoz, velük is el kell fogadtatni a "megváltozott játékszabályokat". Kétségeinek adott hangot, hogy a jelenlegi kórházmenedzsmentek megfelelnek-e majd a rájuk váró kihívásoknak.
 
A vezető kitért arra is, hogy az adminisztrációs terhek szintén nőnek majd a kórházaknál, valamint óvta az intézményeket az árversenytől. Véleménye szerint az ellátóknak saját mérőszámokat kell kialakítaniuk, amelyekkel érvelni lehet majd a pénztárakkal szemben. Lesznek kórházak, amelyek egy-egy szakterületre szakosodnak majd - mondta.
 
Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke - vitatkozva Erdős Attilával - elmondta, amíg meg nem történt a törvényhozásban a végszavazás, addig érdemes más lehetőségeket keresni.