Igenis van rá igény - indokolta egy fővárosi szakmai tanácskozáson Krasznai Péter, a Péterfy Sándor utcai kórház osztályvezető főorvosa nőgyógyász kollégáinak, miért kell nekik a kórházon kívüli szüléssel foglalkozniuk. A szakmát még mindig erősen megosztja az otthon szülés kérdése, a múlt heti konferencián indulatos kommentálások kísérték az aktuális előadókat, Geréb Ágnes, a manapság bábaként dolgozó orvos előadása alatt pedig volt, aki dühösen kirohant a teremből. De abban legalább már egyetértés mutatkozik - igaz, más-más okból -, hogy valamiféle szabálynak születnie kell. Erre készül az Egészségügyi Minisztérium is, amely október végére ígérte a kórházon kívüli szülésekre vonatkozó, januártól életbe lépő szakmai előírások megalkotását.

Hol biztonságosabb? © Dudás Szabolcs

Pillanatnyilag semmi sem tiltja, hogy egy anya kórházon kívül hozza világra a gyerekét, ugyanakkor az érintettek beszámolói szerint számtalan hátránnyal voltak kénytelenek szembesülni, ha kiderült, hogy tervezett módon, de nem kórházban szültek. Az anyakönyvezés például jóval könnyebb a kórházban, mint otthoni szülés után. Magyarországon az évente megszülető 98 ezer babából 500-600-an nem kórházban jönnek világra. E szülések döntő többsége nem tervezett otthon szülés - ami egyébként az esetek többségében valamilyen születésházban történik, és nem családi otthonban. Az egyébként évtizedek óta tartó vitát a közelmúltban egy tragédia élezte ki: egy nyíregyházi anya az otthoni szüléshez hasonló körülményeket biztosító budapesti XII. kerületi intézetben akarta világra hozni gyermekét, de a kisbaba válla elakadt a szülőcsatornában, és bár mentőt hívtak, majd kórházba szállították a mamát, a magzat életét nem tudták megmenteni (HVG, 2007. szeptember 22.). A már etikailag is elmarasztalt Geréb praxisában nem ez volt az első tragédia: két másik (egy 2000-es és egy 2003-as), szintén általa vezetett szülés miatt már folyamatban van ellene büntetőeljárás.

A tiltás nem megoldás. Általános ombudsmanként első állásfoglalásában Szabó Máté is az otthon szüléssel kapcsolatos helyzet tarthatatlanságára hívta fel a figyelmet. Ő is egyetért azzal, hogy a várandós anya dönthet úgy, hogy nem kórházban akar szülni, az államnak pedig alkotmányos kötelezettsége, hogy a szülő nő és gyermeke életének védelméről ekkor is gondoskodjon. Ez alapján kérte az érintetteket - a jogalkotókat és különösen az orvosszakmát - a biztonságos otthon szülés jogi és etikai feltételeinek kidolgozására.

A Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégiumot eddig nem sikerült meggyőzni. "A szülés alatt bármi előfordulhat, ezért nem lehet egyetlen szülésről sem azt előre megmondani, hogy komplikációmentes lesz-e" - indokolta ellenérzésüket a HVG-nek Szabó István elnök, aki úgy véli, ma nem tájékoztatják megfelelően a nőket. A váratlanul fellépő szövődmények esetén a baba életét csak a sürgős intézeti ellátás mentheti meg. A kollégium ezért mondja, hogy ma Magyarországon az otthon szülések kockáztatják az édesanyák és az újszülöttek egészségét, életét, mivel nem adottak sem a személyi, sem a tárgyi feltételei. Azt azonban elismerik, hogy valamit tenni kell. Mivel Magyarországon - a külföldi gyakorlattal ellentétben - ma bárki szülhet otthon, mindenkinél levezetik a szülést, nem veszik figyelembe például a terhesség alatti rendellenességeket. Ezért a magzatok és az anyák érdekében döntött úgy a kollégium - amely 1999-ben és 2000-ben már elutasította az otthon szülés gondolatát -, hogy segíti a tárcát a jogalkotásban, bár veszélyei miatt továbbra sem javasolja az otthon szülést.

A testület rögzítette esetleges alapfeltételeit: e szerint csak tízéves gyakorlattal rendelkező szakorvos, főiskolai végzettségű, tízéves gyakorlattal rendelkező szülésznő vezethetne otthon szülést, akiknek végig jelen kellene lenniük a vajúdásnál. Készenlétben kellene állnia egy gyermekgyógyásznak és neonatológusnak (az újszülött gondozásával foglalkozó gyermekgyógyász) is. A kollégium álláspontja szerint a legközelebbi kórház főorvosának is látnia kellene a terhes nőt, és a megindult szülésről a kórháznak is tudnia kellene. Az otthon szülésnek helyet adó intézményeknek pedig a tisztiorvosi szolgálat előírásainak kell megfelelniük. Kizárnák az otthon szülés lehetőségét ikerterhesség esetén vagy császármetszés után, valamint túl nagy (4200 grammnál súlyosabb) magzat vagy farfekvés esetén.

"Ebben nincs is vita közöttünk" - mondta a HVG-nek Horváth Ágnes egészségügyi miniszter, hozzátéve, az a legfontosabb, hogy ne zárják ki a nők döntési lehetőségét, ami viszont csak akkor nyílna meg, ha biztonságos az otthon szülés.

PÁLMAI ERIKA