Az átlagosan boldog emberek gazdagabbak és talán egészségesebbek is, mint a különlegesen boldogok - állítja Ed Diener amerikai pszichológus, aki két évtizede boldogság-kutató. 
 
Diener és csoportja azt találta, hogy nem a kiemelkedően nagy boldogság érzetét kellene megcélozniuk az embereknek, hanem a pszichológiai jóllétet. Tanulmányukban - a Perspectives on Psychological Science című szaklapban tették közzé -  hat vizsgálat eredményeit összegzik és elemzik.
 
Az egyik, a Nemzetközi Összehasonlító Értékvizsgálat - melyet 96 országban élő 120 ezer emberrel végeztek - azt mutatta, hogy azok, akik az életükkel való elégedettségi mutatójukat a tízes skálán 8-ra vagy 9-re tették, több pénzt kerestek, mint azok, akik a maximális tízesre értékelték boldogságukat. Stabil, meghitt kapcsolatban azonban legtöbben a "kilencesek" és "tízesek" közül éltek.
 
Egy másik vizsgálat azt találta, hogy a főiskolások és egyetemisták közül a legbarátkozóbbak voltak a legboldogabbak, a kevésbé boldogok tanulmányi eredménye azonban jobb volt.
 
Négy tanulmányban az egyén elégedettségére kérdeztek rá újra több év elteltével. Az eredetileg magukat legboldogabbnak vallók képzettségi szintje és jövedelme alacsonyabb volt, mint a kevésbé elégedett megkérdezetteké, talán mert ők előrelépésükért kevesebb erőfeszítést tettek.
 
A legboldogabb emberek, mutatta ki a kutatás, sokszor nem élnek olyan sokáig, mint mérsékelten boldog társaik. A pszichológus szerint a magyarázat ott kereshető, hogy a túláradóan boldog emberek kevésbé aggódnak egészségükért, de az sem zárható ki, hogy ez az állapot megterhelő az emberek szív- és érrendszerére - amiként az is előfordul a legnagyobb boldogságot hajszolók esetében, hogy céljuk eléréséért óriási kockázatokat vállalnak.