„Vizsgálatunk nagy vonalakban felfedte, hogyan viszonyulnak az emberek a testmozgáshoz - már ha mozognak egyáltalán” – mondta Brad Humphreys, az Albertai Egyetem közgazdaságtan professzora, hozzátéve: a nem, az etnikai hovatartozás valamint a jövedelem mind másképp befolyásolja a testmozgáshoz való viszonyunkat. A kutatók a fenti tényezők testmozgásra gyakorolt hatását vizsgálta, valamint azt, hogy ezek a faktorok befolyásolják-e azt, mennyi ideig edzi valaki a testét.

A leggyakoribb testmozgásnak a sétálás bizonyult, amelyet a résztvevők 57 százaléka részesített előnyben. A testmozgás eme formája különösen magas volt az idősebb korosztály körében. A kutatók szerint sokan azért választják a sétát, mert nem kerül pénzbe. Bárhol, bármikor sétálhatunk, és nincs szükség különleges intézményre vagy felszerelésre hozzá.

A felmérésből az is kiderült, hogy a fizikai aktivitás mindenféle formája népszerűbb a magasabb jövedelműek körében. Az érettséginél magasabb képzettségűek pedig gyakrabban választják a szabadtéri rekreációs tevékenységeket. A nők a férfiakhoz képest kevésbé kedvelik a szabadtéri programokat, a csoportos és egyéni sportokat.

A nők átlagban heti 444 perccel kevesebbet mozognak a szabadban, 108 perccel kevesebbet játszanak csapatjátékokat, és 74 perccel kevesebb időt szánnak az egyéni testedzésre. Ez magyarázható azzal is, hogy többnyire a gyengébb nemre hárul a gyermeknevelés, illetve a háztartás vezetése, így kevesebb idő jut önmagukra.