Az amerikai  National Institutes of Health (Nemzeti Egészségügyi Intézetek, NIH) kutatói szerint a vajszerű burok, bejutva a légutakba, elolvad. Ennek következtében a kórokozó minden nehézség nélkül megfertőzi a sejteket.

A lipidburok úgy viselkedik, mint mondjuk a drazsé a szánkban, egyszerűen elolvad a légutakban - magyarázta a vizsgálatot irányító Joshua Zimmerberg, az NIH Gyermekegészségügyi és Fejlődéstani Nemzeti Intézetének (NICHD) a kutatója. Hozzátette, kizárólag ebben a cseppfolyós fázisban képes az influenza kórokozója behatolni a sejtekbe és megfertőzni azokat.
 
A kutatók már hosszú ideje próbálták megfejteni, hogy az influenza és más légzőszervi (respiratorikus) kórokozó miért leginkább télen terjed, járványokat okozva. Más elméletek - például, hogy a hideg időjárásban az emberek több időt töltenek zárt helységekben, mint a szabadban, vagy hogy nyáron a napsugarak megölik a kórokozót - nem voltak képesek teljes mértékben megmagyarázni a jelenséget.
 
Az új tanulmány révén, amely a Nature Chemical Biology című szaklapban látott napvilágot, új távlatot nyílhat az influenzajárványok megelőzése és gyógyítása terén - mutatott rá közleményében Duane Alexander, az NICHD igazgatója. Ismertetése szerint immár világossá vált, hogyan védekezik az influenzavírus, s hogyan terjed emberről emberre a kórokozó. Ennek fényében "immár kidolgozhatjuk, hogy mily módon avatkozhatunk be, s gátolhatjuk meg e védekező mechanizmus működését."  
 
Joshua Zimmerberg csoportja a képalkotó eljárást, a mágneses rezonancia (MR) vizsgálatot alkalmazta az influenza kórokozója külső burkának vizsgálatakor. A vírusok nem képesek magukról "másodpéldányt" készíteni, viszont képesek megszállni az élő sejteket. Az influenza kórokozója membránszerű külső bura segítségével az áldozatul kiszemelt sejtre tapad, majd fuzionál vele. Ezután befecskendezi örökítő anyagát, vírustermelő üzemmé változtatva át a sejtet.
 
A vírusok némelyike szabályosan kirobban az áldozatsejtből. Az influenza kórokozója azonban "kisarjadzik" a sejtből, felhasználva annak lipidjeit, egyebek közt koleszterinjét, hogy felépítse más sejtek megszállásához szükséges membránját. "Ez egy protein, a hemagglutinin, amelyet víruselleni oltóanyagként felhasználhatunk" - mondta Joshua Zimmerberg.
 
Magyarázata szerint, a sejt "jó meleg" belsejében  a hemagglutinin folyékony állapotban van, ám a  kórokozó külső burkán, az alacsonyabb hőmérséklet hatására kristályosodni kezd. Ez a folyamat 40 foknál kezdődik és 4  foknál fejeződik be, elvezetve a vegyület teljes megszilárdulásáig. "Valószínűleg ezzel a fokozatossággal magyarázható, hogy az influenzavírus különböző hőmérsékleteken képes létezni" -  emelte ki Joshua Zimmerberg. Kifejtette, ugyanakkor a magas külső hőmérséklet hatására a kórokozó külső védőburka elolvad, s ha a vírus nem egy élő szervezetben van, megsemmisül.
 
Az amerikai kutatók felfedezése révén az influenza kiiktatásának új módozatait kísérletezhetik ki. A hidegben a kórokozó kemény lipid burka ellenállhat ugyanis bizonyos vegyszereknek, megnehezítve a vírus eltávolítását a kézről, vagy felületekről.
 
Az influenza és más respiratorikus vírusok köhögés, tüsszentés és beszéd közben cseppfertőzéssel terjednek. A kórokozók megtelepedhetnek különböző felületeken is, amelyek mosatlan kéz révén juthatnak be a szervezetbe.