szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Életünk során megélt boldogságunkat erősen befolyásolják velünk született adottságaink. Egypetéjű és kétpetéjű ikrek vizsgálata alapján az Edinburgh-i Egyetem kutatói úgy vélik, boldogságot okozó személyiségjegyeink felét génjeink felügyelhetik.

Boldogságunk másik fele életmódunkhoz, karrierünkhöz és kapcsolatainkhoz köthető, állítja a skót és ausztrál kutatók 900 ikerpárt érintő közös tanulmánya, amely a Psychological Science című amerikai szaklapban jelent meg.
 
A kutatók olyan embereket kerestek, akik kevésbé aggodalmaskodók, barátságosak és lelkiismeretesek. Mindhárom személyiségjegyet a boldogsághoz kötötte egy korábbi kutatás. Az egypetéjű, tehát azonos génkészletet hordozó és a genetikai szempontból csak testvéreknek számító kétpetéjű ikrek vizsgálata szerint ezen jellemzők 50 százalékban örökletesek.
 
"Az élettel és a szabadsággal együtt a boldogság keresése áll az emberi vágyak középpontjában. Habár a boldogságot számos külső tényező befolyásolja, a személyiség genetikai alapjaival magyarázható az, hogy ráakadtunk az elégedett élet örökletes komponensére" - mondta Alexander Weiss kutatásvezető.
 
A boldogság tudománya olyan fejlődő terület, amelyre a nagyközönség és az ipar egyaránt igényt tart, hogy betekintést nyerhessenek az érzelmi jólétbe.
 
Az amerikai Alkalmazott Pozitív Pszichológiai Központ a személyes elégedettséget növelő technikák kutatását támogatja. Alex Linley, a központ munkatársa szerint, még ha egyes tanulmányok a genetikai érvelést támogatják is, káros lenne, ha bárki azt gondolná, hogy a természet kiosztotta boldogságadagját.
 
A boldogságunk szintjét különféle technikákkal is befolyásolhatjuk. "Olyan apró dolgok, mint hogy összeírjuk erősségeinket és új módon alkalmazzuk mindennapi életünkben, vagy egy újság szélére esténként felírunk három dolgot, amiért hálásak vagyunk, bizonyítottan javulást hoznak" - hangsúlyozta a szakember.
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Plázs

A boldogság véd a betegségtől

A boldog ember ritkábban fázik meg, és ha mégis, kevésbé szenved tőle, mint a lehangolt ember - adta hírül az AP amerikai hírügynökség a Psychosomatic Medicine című orvosi szaklapban megjelent tanulmány alapján.

MTI Plázs

A boldogságszint nem állandó

Az általános boldogságszint vagy jó kedély a Michigan Állami Egyetem pszichológusainak új elmélete szerint - szemben a bevett felfogással - korántsem állandó és tartós, hanem az élet fő eseményei igenis változtathatnak rajta, akár hosszú távon is - olvasható az egyetem honlapján.

Vélemény

Kokain: a boldogság temploma, avagy az örök éjszaka

Dominic Streatfeild irigylésre méltóan alapos könyvet írt a legvonzóbb, egyszersmind legveszélyesebb kábítószerről, a kokainról. A brit újságíró több mint két évig kutatott, kitartóan búvárkodott a könyvtárakban, majd útra kelt, bejárt számos latin-amerikai országot, szenzációs interjúkat készített börtönökben, kórházakban, politikusok irodáiban.