"Még mindig sok a rejtély az agy működésével kapcsolatban; az új kutatás segít feltérképezni a kulcselemeket, melyek szerepet játszanak a két különböző, de egyformán súlyos betegség, az agyvérzés, illetve az agytumor kialakulásában” – mondta Robert Vink professzor, az Adelaide-i Egyetem orvostudományi karának vezetője. A rákos halálesetek mintegy 2 százalékáért az agytumor felelős. Igaz, ennél sokkal nagyobb probléma a daganat terjedése a központi idegrendszerbe. Ez az áttéttípus nagyjából tízszer annyi halálos áldozatot követel, mint az elsődleges agydaganat.

Most először a neurológiai betegségek központja két speciális kérdéssel fogja kezdeni az agytumor tanulmányozását. Az egyik kérdés azzal a daganat okozta ödémával kapcsolatos, amely kulcsszerepet játszik a betegek halálában. "Tudjuk, hogy a daganat környezetében található erek szivárogni kezdenek, ebből alakul ki a duzzanat, de ennek mechanizmusa egyelőre ismeretlen” – magyarázta Vink professzor. A traumás és agyvérzéses esetek tanulmányozásával felfedezték, hogy a neuropeptidek (aminosavak láncolata az idegszövetben) talán kulcsszerepet játszanak az agy ereinek áteresztő-képességében. Ez esetleg új terápiás lehetőséget adhat a tumor okozta ödémára –  tette hozzá a szaktekintély.

A másik kérdés arra összpontosít, hogyan kerülnek be a ráksejtek a központi idegrendszerbe, mivel a vér-agy gát normális esetben távol tart mindenféle sejtet az agytól. Megvizsgálják, hogy a neuropeptideknek van-e szerepük abban, hogy képessé tegyék a rákos sejteket a behatolásra, illetve a másodlagos daganatok kialakulásában.

A neurológiai központ idén két új kutatásba is belekezdett, amelyekkel azt vizsgálják, hogy a speciális neuropeptid (P anyag) segíthet-e az agyvérzésen átesett betegek felépülésében. A P anyag egy ingerületátvivő és modulátor, amely valószínűleg kapcsolatban áll az agyi vérzéssel. Ezek a vérzések súlyosbítják az agyvérzés vagy a sérülés okozta elváltozást, növelik a halálozást és rontják a túlélők felgyógyulási esélyeit.