szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A Harvard Egyetem kutatói azon dolgoznak, hogy bizonyos szívműtéteket sikeresen helyettesíthessenek elősejteket tartalmazó injekcióval, amelyek képesek arra, hogy a sérült szív véredényeivé épüljenek.

Előnye, hogy az ehhez szükséges, az őssejtekből kialakuló úgynevezett progenitor sejtek vérből és csontvelőből is kinyerhetők, szemben az őssejtekkel, amelyeket humán embriókból vonhatók ki. A kutatócsoport már eredményeket is elkönyvelhetett: emberi sejteket felhasználva hoztak létre koszorúereket egerekben.

Két évvel ezelőtt Németországban is elvégeztek egy hasonló kísérletet egy 75 szívroham-áldozatból álló csoportból néhány emberen. A Frankfurt-i Goethe Egyetem pácienseinek a saját csontvelőjükből, illetve vérükből kinyert progenitor (elősejtek, az őssejtekből alakulnak ki) sejt-injekciókat adtak, amelyek az elkészült jelentések szerint javuló szívműködést eredményeztek.

Műtétek helyett

Ha a szív izomzata szűkület okozta oxigénhiány következtében megsérül vagy elhal, infarktus következik be, amely – az ér helyétől és átmérőjétől függően – észrevétlen vagy akár halálos lehet. Ahhoz, hogy a szívizom kellő mennyiségű vérhez juthasson, az áramlási akadályt jelentő érszűkületet megkerülve (bypass, azaz megkerülő vezeték) egy egészséges ér segítségével alakítanak ki a sebészek érpályát. Az áthidalást vagy a lábszárból kivett vénadarabbal, vagy a mellkas felnyitása után elérhető mammaria artéria (mellkasban található) beültetésével érik el. A kutatók szerint az egerekben növesztett szívkoszorúerek megfelelnek a szívsebészek által végrehajtott bypass operációknak.

Az egyik végső cél, hogy bizonyos szívműtéteket végleg lecseréljenek laboratóriumban létrehozott sejt injekciókra. Ezek a sejtek felépítve magukat a szervezetben egy olyan koszorúér rendszert alkotnának a sérült szív számára, amely biztosítaná annak megnövekedett oxigénszükségletét – mondta Juan M. Melero-Martin társszerző. „Elképzeléseink szerint a klinikai használat során, amikor egy beteg iszkémiás szövetének revaszkularizációs beavatkozását kellene végrehajtani, még idejében ki tudjuk vonni a szervezetéből a szükséges sejteket, hogy a megfelelő formában visszafecskendezzük azokat – műtét helyett” - tette hozzá. (A szívizom iszkémiás szövetében oxigén és tápanyaghiány áll fenn az elzáródott artériáknak vagy más sérülésnek köszönhetően. A revaszkularizáció helyreállítja az ereket, amelyeken keresztül eljuthat a vér a szövetekhez.)

Nem kell hozzá őssejt

A kutatócsoport a kísérletek során nem őssejtekkel dolgozott, mert ezek alkalmazhatósága igen vitatott, mivel emberi embriókból vonhatók ki. Ehelyett, progenitor sejteket használtak, amelyekhez a vérből és a csontvelőből is hozzá lehet jutni, de ugyanúgy képesek különféle kifejlett sejtekké alakulni. Olyannyira, hogy ezek az elősejtek komplett kapilláris rendszerré fejlődtek a kísérleti egerekben.

A szakemberek két fajta progenitor sejtet kombináltak; az endoteliális elősejtek a vérerek belsejét alkotják, míg a mezenhimális sejtek hálózattá kapcsolják a sejteket, és stabilitást adnak. Ezt a mixet növekedést elősegítő anyagokkal keverték, majd legyengített immunrendszerrel rendelkező egerekbe ültették – elkerülve az eseteges kilökődést.

Joyce Bishoff, a Harvard orvostudományi egyetemi docense, és a jelentés egyik szerzője elmondta: „következő célunk, hogy mindez emberek esetében is működjön.” Megjegyezte, hogy több állatkísérletet kell még elvégezni ahhoz, hogy megbizonyosodjanak arról, ezek a sejtek hogyan reagálnak és viselkednek más típusú szövetekkel. Az aktuális cél, hogy lecsökkentsék azt az időt, amelyet a szervezeten kívüli sejtgyarapítás vesz igénybe – mondta Bischoff. Jelenleg ugyanis egy hétig tart ez a folyamat, amit 24-48 órás időtartamra szeretnének lerövidíteni.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!