Creative Commons

Egyiptom "legfőbb régésze" hozzátette, hogy az intézkedések egyaránt védik a turistákat és az ókori építményeket. A három ghízai piramis valaha sivatagi magányban állt, ám ahogy Kairó mind jobban terjeszkedett, a külvárosok elérték az antik világ ötezer éves csodáit, amelyeket helyenként csupán egy alacsony kőfal választott el a XXI. századi forgatagtól, a sivatag felé a terep viszont teljesen nyitott volt. Ez a gyakorlat teljesen szokatlan a műemlékvédelemben, különösen összehasonlítva az ókori világ más becses emlékével - az athéni Akropolisszal, vagy a jeruzsálemi siratófallal, amelyeket igen szigorúan őriznek.
   
E nyitottsággal jócskán (vissza)éltek a turisták: a XIX. században a három piramis közül a legnagyobb, Kheopsz piramisának a megmászásával ugyanis divatba jött, hogy a látogatók az óriási, 2,5 tonnás kőtömbökön "lépegetve" igyekeztek a magasba jutni. A "piramismászás" gyakorlata az 1970-es évekig folytatódott, míg egy kapatos turista fatális kimenetelű balesetet nem szenvedett: ezután tiltották meg a hatóságok a sajátos "sportágat". A látogatók azonban továbbra is minden korlátozás nélkül kószálhattak a Ghízai fennsíkon, ahol sok temetkezést és egyéb régészeti lelőhelyet csupán részben tártak fel, s így könnyen károsodhatnak.
   
A turistáknak ugyanakkor sok bosszúságot okoztak a külföldieket folyamatosan zaklató árusok és tevehajcsárok. E kaotikus állapotoknak azonban vége: a piramisokat immár egy 19,3 kilométer hosszú fémkerítés veszi körül, amelynek magassága helyenként eléri a 4 métert. A turisták egy téglaépületen keresztül jutnak be, amelynek tucatnyi bejáratát fémdetektorral és röntgenberendezéssel látták el. Miután a látogatók bejutottak a fennsíkra, minden lépésüket 199 kamera lesi, ezek "figyelmét" a térség egyetlen szeglete sem kerüli el.
   
Az árusokat és a tevehajcsárokat nem engedték be a területre - utóbbiak a fennsík szélén várakoznak azokra a turistákra, akik tevegélni szeretnének, vagy le akarják magukat fényképeztetni "a sivatag hajójának" társaságában. A 26 millió dolláros (4,15 milliárd forint) projekt hét évvel ezelőtt kezdődött, s még távolról sem fejeződött be, hiszen új világítási rendszert terveznek. Kávézó, könyvüzlet, látogatóközpont is épül, s olyan "golfkocsik" szállítják majd a turistákat, mint amilyeneket Luxorban, a Királyok Völgyében és más régészeti helyszíneken rendszeresítettek.

MTI