Jesse Jansen és munkatársai 260, újonnan diagnosztizált rákbetegnél ellenőrizték, hogy az információk mekkora hányadát sikerült feldolgozniuk. A 65 év feletti és az alatti életkorú páciensek között alig volt eltérés abban, hogy a tájékoztatás mintegy felét jegyezték meg.
   
Amikor különösen részletes volt a felvilágosítás, az idősebb korosztály kevesebb információra emlékezett, mint a fiatalabb páciensek, ám a kutatók szerint az orvosok lehetőség szerint eleve elkerülik a túlzottan sok adat közlését. Az emlékezés másik fontos tényezőjének azt találták, hogy milyen életkilátásokról szerzett tudomást a rákbeteg a találkozó alkalmával. Rossz prognózis esetén a kapott tájékoztatás kisebb részét tudták felidézni a páciensek, ami arra utal, hogy a felejtés hátterében az érzelmi sokk, illetve a hárítás, tagadás áll. 
   
A Journal of Clinical Oncology című szaklapban megjelent tanulmány szerzői azt javasolják az orvosoknak, hogy találjanak módszereket, melyekkel a rákos páciensek informáltsága javul. Érdemes a személyes vonatkozásokra koncentrálni, megismételni a legfontosabb tudnivalókat, illetve hangfelvételt készíteni a konzultációról.