szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Kétszer-négyszer magasabb a fejlődési rendellenességek kockázata a lombikbébiknél, mint a természetes úton fogant gyermekeknél - jelentették be amerikai kutatók.

A lombikbébi-eljárásnál a petesejt megtermékenyítése a szervezeten kívül, laboratóriumi körülmények között történik, majd az embriót beültetik az anyaméhbe. Az Egyesült Államokban évente 50 ezer ilyen baba lát évente napvilágot. Eddig úgy vélték, hogy a lombikbébi-eljárásnak az ikerterhesség az egyetlen kockázata az ezzel kapcsolatos gondokkal egyetemben. Az amerikai Betegségmegelőzési Központ, a U.S. Centers for Disease Control and Prevention kutatói azonban kiderítették, hogy vannak egyéb problémák is.
    
A központ kutatói Jennita Reefhuisszal az élen 281 olyan csecsemőt vizsgáltak, akik a lombikbébi-program keretében, vagy egy ritkább eljárással, az ICSI-módszerrel fogantak, amikor egyetlen ondósejtet juttatnak a petesejt citoplazmájába. Kontrollként 14 ezer, természetes úton fogant csecsemő "szolgált". A kutatók nem foglalkoztak olyan babákkal, akiknek az anyja peteérést serkentő gyógyszereket szedett, vagy akik mesterséges megtermékenyítéssel estek teherbe. Az összes vizsgált lombikbébi egyke volt.
   
Mint kiderült, a lombikbébiknél kétszer-háromszor magasabb a veleszületett szívhibák előfordulása, beleértve a sövényhiányt. Esetükben a duplája a nyúlajak kockázata és négyszer magasabb a gyomor és bélrendszer fejlődési rendellenességeinek valószínűsége. 
   
A kutatók, akik vizsgálatukról a Human Reproduction című szaklapban számoltak be, ugyanakkor arra is rámutattak, hogy még a fokozott kockázat ellenére is ritka a veleszületett rendellenesség ezeknél a babáknál, s nem világos a fejlődési anomáliák oka sem.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

hvg.hu Plázs

Lombikbébi egyedülálló módon

Magyarországon eddig nem volt gyakorlat egy időben, egy helyen a petesejt leszívása és az azonnali szövettani vizsgálattal egybekötött herebiopszia.

MTI Plázs

Kiket zárnának ki a lombikbébi-programból?

Harminc évvel azután, hogy megszületett Louise Brown, az első lombikbébi, a szakértők egyre aggasztóbbnak tartják az úgynevezett reprodukciós turizmust, amely egyaránt veszélyezteti az anyák és a babák egészségét.

Medipress Plázs

Lombikbébi: kiválasztható lesz a legalkalmasabb embrió

Ausztrál és görög kutatók közel járnak azoknak a géneknek a meghatározásához, amelyektől függhet, melyik lombikembriónak van a legnagyobb esélye az anyaméhbe való beültetés utáni beágyazódásra a mesterséges megtermékenyítés során.

MTI Plázs

Harmincéves az első lombikbébi

Harminc éve, 1978. július 25-én született meg az angliai Oldhamben az első lombikbébi, Louise Joy Brown, akinek világra jötte mérföldkő volt a meddőség kezelése és az orvostudomány történetében.

MTI Plázs

Lombikbébi-program: nem lesz több ikerterhesség

Eddig az orvosok nem tudták megjósolni, hogy a megtermékenyített petesejtekből kifejlődő embriók közül melyik a legéletképesebb, most műszeres vizsgálat segítségével pontosan megállapítható - olvasható a Yale Egyetem honlapján.

MTI Plázs

Rákot okozhat a lombikprogram?

"Aki utánanéz a mellrák rizikófaktorainak, rögtön ott találja a kockázati tényezők között a hormonszint hirtelen megváltozását. Márpedig a hormonszint mesterséges megemelése az in vitro fertilizáció (lombikbébiprogram) első szakaszának egyik fő eleme" - olvasható az Éva magazin csütörtökön megjelenő számában, amely több cikkében foglalkozik a mellrákkal.