Akármilyen összetett anyagcsere problémáról legyen is szó, a túlsúly és az elhízás hátterében egy egészen egyszerű jelenség, az energia mérleg felborulása áll, vagyis az energia felvétel többlete az energia felhasználással szemben. Ebben a folyamatban a zsírszövet a többlet tápanyagot tároló raktárként, míg az izomszövet (elsősorban a vázizmok) az energiát felhasználó és ezáltal az anyagcsere mértékét alapvetően meghatározó szervként működik.

A zsírszövet azon túl, hogy befolyással bír a tartalékolt zsír mennyiségére, a vázizomzattal együtt, elsősorban endokrin (belső elválasztású) funkcióján keresztül fontos szerepet játszik a szervezet anyagcsere-egyensúlyának fenntartásában. Feltételezhetően részben a zsírszövet könnyű formálhatóságának köszönhető az a jelenség, hogy e szövet fenotípusa (genetikailag meghatározott, de a körülményektől befolyásolt fizikai megjelenése) dinamikus változásra képes a különböző élettani, kórélettani szituációkban.

Napjainkban a kutatások egyik fókusza éppen a zsírszövet endokrin működésének alaposabb megismerése, valamit ezeken keresztül e szövettípus szerepének meghatározása, többek között a szervezet a zsíranyagcseréjében, a zsírsejtek keletkezésében (adipogenezis) vagy éppen a civilizációs megbetegedések (például érelmeszesedés, bizonyos daganatok) alapjául szolgáló gyulladási folyamatok és sejtkárosító oxidatív stressz lezajlására.

A zsírszövet egyik fontos sajátossága, a kutatók véleménye szerint tehát a könnyű formálhatóság. Ezt a célt – valamint ezen keresztül az egészségmegőrzést - szolgálja a felnőttek számára ajánlott életmód, amely naponta legalább 30 perc, mérsékelt intenzitású mozgásra ösztönöz.

Kecsegtető állatkísérletek a polifenolokról

Egyre több információnk van a színes zöldségekben, gyümölcsökben, kávéban, kakaóban megtalálható színanyagok (polifenolok) kedvező táplálkozás-élettani hatásáról, egészségmegőrző szerepéről.

Azonban nemrégiben japán kutatók egy csoportja tágította a horizontot, amikor alaposabb vizsgálatnak vetette alá a citromból kivont polifenolokat, és megvizsgálta azok hatását a zsíranyagcserében résztvevő gének aktivitására. Az állatkísérletet nagy zsírtartalmú étrend fogyasztása következtében elhízott egereken végezték.

A 12 héten át tartó kísérlet során az alanyokat három csoportra osztották, az egyik kis, a másik nagy zsírtartalmú étrendet kapott, míg a harmadik csoport zsírdús menüjét 0,5 százalékos citromhéjból kivont polifenollal egészítették ki.

A harmadik, polifenolokkal dúsított étrendet fogyasztó csoport esetében a testtömeg gyarapodása, a zsírszövet arányának változása, a vérzsír-, vércukor és inzulin anyagcsere zavara (inzulin rezisztencia) szignifikáns mértékben kisebb volt, mint a másik két csoport esetében.

A kutatók véleménye szerint a jelenség hátterében az a folyamat áll, melynek során a polifenolok a májsejtekben a gének hírvivőjének (vagyis a mRNS-nek) szintjén befolyásolják a PPARalfa receptorok működését. Továbbá az acetil-CoA (acetil koenzim A) oxidáz enzim (ACO) működésének szabályozásáért felelős gének aktivitásában is  eltérés mutatkozott a polifenolokat is fogyasztó csoport és az önmagában csak kis zsírtartalmú étrendet fogyasztó csoport között. Végső soron ezek a változások a májsejtekben és a fehér zsírszövetben a zsírok fokozott oxidációjához és a fent leírt kedvező anyagcsere folyamatok lezajlásához vezetnek.

Bár az állatkísérleti eredményektől a humán táplálkozási ajánlásokig hosszú út vezet, érdemes a citrusféléket, belőlük készült leveket, más értékes tápanyagaik miatt is – már ma – változatosan fogyasztanunk.