Talán a legszembetűnőbb az olyan fogpótlások iránti igény, amelyek esztétikailag és funkcionálisan egyaránt felülmúlják a megszokottakat. A másik elvárás, hogy e pótlások készítésekor minimális károsodást okozzunk a meglévő fogakban. Gyakran hallani, hogy a páciens azért nem akarja pótoltatni a foghiányát, mert ahhoz két – vagy több – egészséges fogat kellene lecsiszolni, tulajdonképpen „feláldozni”. A beteg szempontjából ez a félelem teljesen érthető, hiszen már egyetlen fog hiánya is veszélyezteti az egész fogazat mint rágóapparátus megfelelú működését. A szakember feladata tehát az, hogy megtalálja azt a módszert – természetesen a pácienssel közösen –, amivel már egyetlen fog hiányát is úgy tudja pótolni, hogy az optimális legyen. És nem csupán esztétikai szempontokról van szó.

A teljes cikket elolvashatja a HVG Online új egészségportálján.