A kutatók azt vizsgálták, hogyan hatnak a fiatalok testére az előre, hátra és oldalra mozdítható üléslapok. Ehhez hőérzékelő kamerával megmérték a felsőtest vérellátottságát, és az értékeket összehasonlították az óra alatt egy helyben ülő kontrollcsoportéval. Kiderült, hogy az izgő-mozgó diákok belső szerveinek és elsősorban a nyaki tájékuknak a vérellátottsága lényegesen jobb. 
   
"Egy hagyományos széken ülve a test előbb-utóbb összezuhan" - mondja Dieter Breithecker, a munkaközösség szakértője. "A hát begörnyed, a vállak előreesnek, a has és a tüdők összepréselődnek." Az ülő személy azonban nem csupán külső, de belső tartását is feladja ezzel. Következésképp ugyanis kevésbé mélyen lélegzik, és kevesebb oxigén jut a vérébe. Ez hatással van az agy vérellátottságára: a figyelem lankad, a gondolatok éppúgy elkalandoznak, mint a tekintet. 
   
Breithecker szerint a gyerekek gyakran úgy kompenzálják ezt a folyamatot, hogy hintáznak a székkel, vagy ide-oda csúszkálnak - tehát tudat alatt teszik azt, amire a felnőttek a sajtkukac elnevezést használják. Az álló felnőttek hasonló okokból kifolyólag mozognak - szintén nem tudatosan. 
   
A mérési eredmények alapján Breithecker szerint egész hatásmechanizmus-láncot lehet összeállítani. "A nyugtalan, dinamikus ülés több izomösszehúzódást vált ki, ami javítja a vérkeringést, és ezzel több oxigént juttat az agyba - a diák éberebb lesz és jobban összpontosít."