Ian Campbell és Irwing Feinberg, a Kaliforniai Egyetem kutatói 59 gyerek alvás közbeni agyhullámait rögzítették EEG-készülékkel öt éven át, évente kétszer. A gyerekek 9 vagy 12 évesek voltak a tanulmány kezdetekor, 14 vagy 17 évesek a befejeztekor.
   
A kutatók megállapítása szerint az 1 és 4 hertz közötti frekvenciájú agyhullámok 9 és 11 év között változatlanok voltak, majd 11 és 17 év között hirtelen lecsökkent a frekvencia, körülbelül 66 százalékkal. A 4 és 8 hertz közti tartományban - amely az agy másik területére utal - az agyi hullámok frekvenciája már korábban csökkenni kezdett, és ugyanebben az életkorban 60 százalékkal esett.
   
A mért változások egybeesnek az úgynevezett szinaptikus tisztítással: az idegsejtek közti kapcsolatok egy része elvész az adott agyterületeken, az ezekhez tartozó agyhullámok frekvenciája csökken.
   
Miközben a gyerek agya átalakul, eldől, mely neurális kapcsolatokat tartja meg az agy, és melyekről dönt úgy, hogy már nem fontosak. A kutatók úgy vélik, jó esetben a ritkán használt összeköttetések szűnnek meg, ám időnként előfordul, hogy az agy szükségtelennek ítél egyébként fontos idegi kapcsolatokat, ami a kamaszkorban jelentkező pszichiátriai rendellenességekhez, például skizofréniához vezethet.
   
A gyerekkor első pár évében igen gyorsan létesülnek összeköttetések az idegsejtek közt, ezért van, hogy a tíz év alattiak agysérülése után más agyi területek könnyebben veszik át a feladatokat. A kamaszkori agyi átalakulás folyamatában elvész az a gyerekkori képesség is, hogy például akcentus nélkül tanuljon meg valaki egy nyelvet, ám a másik oldalon megnyeri a felnőtt tanulási képességeket - véli Campbell.