Egy széles körű internetes felmérése alapján, melyet 2009-ben végeztek hét európai országban – köztük Magyarországon is –, kiderült, hogy a magyar nők 68 százaléka tapasztalt alvási panaszokat az elmúlt évben, míg a felnőtt átlag 60 százalék volt. Egyéb nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a gyengébb nem képviselői körében egyes alvászavarok – különösen az alvási elégtelenség, vagy szaknyelven inszomnia – gyakoribbak, mint a teremtés koronái között. Mi lehet a magyarázat arra, hogy a hölgyek gyakrabban szenvednek az álmatlanságtól és annak következményeitől? A háttérben számos ok állhat, ezek sokszor együttesen fejtik ki romboló hatásukat.

A hormonok a felelősek?

Pihentető alvás. Nem csak álom © sxc.hu

Fontos tényező a hormonális változás, hiszen a menstruációs ciklussal a női nemi hormonok szintje hónapról-hónapra periodikusán változik. Ez különösen a menstruációt megelőző napokban vezethet rossz alváshoz, és gyakran társulhat a ciklust megelőző egyéb tünetekkel. Ilyenkor gyakran hangulati változások is észlelhetők: kedvetlenség vagy kifejezett rosszkedv, ingerlékenység, feszültség. A hangulati ingadozásokkal pedig szinte törvényszerűen együtt járnak az alvási problémák.

Az alvást a terhesség és a menopauza (a havi ciklusnak a kor előrehaladtával történő fokozatos elmaradása) is negatívan befolyásolja. A terhesség alatti alvászavarok akár a nők háromnegyedét is érinthetik. A várandóság első harmadában a kismamák gyakran inkább többet alszanak, de pihenésüket már ekkor is zavarhatja például a hányinger. A szüléshez közeledve pedig egyre szaporodnak az olyan tünetek, melyek kellemetlenséget okoznak az éjszakai pihenés során is: derékfájás, gyakori vizelési inger, jósló fájások. Ám az inszomnia mellett más alvásbetegségek is előfordulhatnak, ilyen például a nyugtalan láb szindróma, vagy a felső légutak alvás közbeni beszűkülésével légzési nehézséggel járó állapotok. A változó korban viszont a női hormonműködés fokozatos csökkenése lehet az alvászavar egyik oka az édes álmot veszélyeztető számos tényező közül.

Korral jár?

A nők rossz alvásának gyakoriságában azonban pusztán az egyik ok a női nemi hormonműködés folyamatos változása. Emellett minden korban vannak egyéb tényezők is, amelyek ronthatják a gyengébb nem esélyeit a pihentető alvásra. A hormonálisan aktív időszakban például egyéb területen is nagyon aktív: számos, sokszor nehezen összeegyeztethető feladattal kell megbirkózniuk. A munkában a hölgyeknek ugyanúgy helyt kell állniuk, mint a férfiaknak, ugyanakkor a hagyományos női feladatok jelentős részét továbbra is ők végzik: a háztartási munkáért továbbra sem állnak sorba a jelentkezők, és a gyermeknevelés is gyakran rájuk marad. Mindezek miatt a hétköznapi stressz szintje magasabb a nöknél és gyakoribbak egyes, a hétköznapi stresszhez sokszor társuló betegségek is: a depresszió és szorongásos zavarok. A stressz, a depresszió és a szorongás pedig nagyon gyakran és könnyen társul alvászavarral.

A változó kor sem csak a hormonális átalakulásról szól: a kor előrehaladtával egyre több alvást negatívan befolyásoló társbetegség alakulhat ki (például magas vérnyomás, szív-érrendszeri betegségek, depresszió), ráadásul gyengülhet a belső „biológiai óra” működése is – ez utóbbi elsősorban 55 év felett válik gyakoribbá. Ilyenkor sokan össze-vissza kísérleteznek szomszédtól, innen-onnan kapott praktikákkal, amik többet árthatnak, mint használnak. A belső órát „fel lehet húzni”, hogy megfelelően járjon, ehhez azonban háziorvosunktól kérjünk megoldást. Az alvászavarok kezelése komoly fejlődésen ment keresztül: a megfelelő szakember számos gyógyszeres és nem gyógyszeres kezelési móddal segíthet, így ma már lehetőség van a megzavart belső óra újraállítására is.

Van még egy el nem hanyagolható tényező: mivel a nők bajaikat sokkal inkább megosztják másokkal, és sokkal könnyebben kérnek segítséget, így hamarabb fordulnak orvoshoz is, mint a férfiak. Ezért a nők körében a betegségek felismerése sokkal egyszerűbb, mint a férfiaknál.