Mária Terézia az asztalra csapott, az oroszok segítettek, a Szent Jobb hazatért
Így vált kiemelt egyházi és állami ünneppé augusztus 20.
Kérdés azonban, hogy a pozitív egészség-jövőképet mire alapozzák? A Egészségrecesszió reprezentatív felmérés országos és régiós szinten is vizsgálta, hogy a gazdasági válság milyen változások következtek vagy be a magyarok egészségtudatában.
A kutatás rámutat: a többség azzal számol, hogy a lakosság egészségi állapota romlani fog a recesszió hatására. Egészségtudatosságunk azonban gyenge lábakon áll: saját egészségi kilátásainkról optimistán nyilatkozunk, miközben nem sokta teszünk egészségünk megőrzéséért, a megelőzésért. A testi, lelki és szociális jólét is fontos, ha az egészségünkről beszélünk. Meghatározzák az életünket a családunk, a barátaink, és a bennünket körülvevő közösségek, legyen szó akár egy iskolai csoportról, vagy munkahelyünkről.
A budapestiek a baráti kapcsolataik tekintetében igen kedvező helyzetben vannak: míg a megkérdezett fővárosiak 90 százaléka vallotta, hogy legalább egy barátja van, a többi régióban ez az arány jóval kisebb (68 százalék). A felmérésből az is kiderült, hogy fővárosiakra egyértelműen az optimizmus jellemző, amikor a jövőbeli egészségi állapotukat körvonalazzák, viszont figyelemreméltó az a tény, hogy éppen a barátokat, a közösségekhez való tartozást nem tekintik értékelhető egészségmegőrző tényezőnek.
A budapestiek háromnegyede az elkövetkezendő három évben a gazdasági válság kezelését tartja legfontosabb feladatának. Ugyanennyien hiszik azt, hogy az emberek a jelenlegi gazdasági helyzet miatt elsősorban saját egészségük kárára takarékoskodnak majd. Ezzel némileg szemben áll az a tény, hogy a válaszolók 80 százaléka felismerte, hogy fitten és egészségen könnyebb átvészelni a nehézségeket.
