A meglepő felfedezést bemutató tanulmány, amely a Nature Medicine magazin november 22-i számában jelent meg, a Yu Ping Lai vezetésével végzett kutatások eredményeit tartalmazza. „Ezek a baktériumok valójában igen hasznosak a számunkra” – mondta a tanulmány kapcsán Richard L. Gallo gyermekgyógyász professzor, aki szintén részt vett a kutatásban.

„Lai munkájának izgalmas következtetése, hogy felfedi az úgynevezett higiénés hipotézis molekuláris alapját, illetve a sebgyógyulás olyan folymatait írja le, amelyekről eddig nem tudtunk. A gyulladásos bőrbetegségek más megközelítése új terápiákat eredményezhetnek” – fogalmazott a professzor.

Az említett higiénés hipotézis az 1980-as években vált ismertté, eszerint a korai gyermekkorban találkoznunk kell bizonyos fertőző ágensekkel (például baktériumokkal), a túl „steril” környezet ugyanis, azaz e találkozások hiánya növeli a betegségekre való fogékonyságot azzal, hogy megváltozik az immunrendszer reakciója a bakteriális támadók ellen. De ezzel magyarázták például az allergiás szénanátha és az ekcéma kialakulását is.

A bőr normál mikroflórája – a mikroszkópos méretű, ártalmatlan baktériumok – számos sztafilokokkusz fajtát tartalmaz; ezek számos esetben váltanak ki gyulladásos reakciót (például légúti betegségeket okozhatnak), azonban nem alakul ki a gyulladás, ha jelen vannak a bőrben. Lai, Gallo és munkatársaik egér, illetve humán sejtkultúrákon vizsgálódtak, és egy eddig ismeretlen mechanizmust fedtek fel, amellyel a sztafilokokkuszok gátolják a bőrgyulladást. Kiderült, a védő mechanizmusban kulcsszerepet játszó molekula a sztafilokokkális lipoteichoiksav (LTA), ami a bőr hámsejtjeinek működését befolyásolja.