Nemcsak az orvosi szakirodalom, hanem a média is gyakran foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy a pszichés tényezők, az emberek személyiségének jellemzői mennyiben játszanak szerepet az esetleges betegségek kifejlődésében és lefolyásában. Egy nagyobb tanulmány már tavaly is rámutatott arra, hogy a düh, az ellenséges megnyilvánulás 19 százalékkal fokozza a koszorúér-betegség megjelenésének kockázatát egészséges emberekben.

Az amerikai Angelina R. Sutin és munkacsoportja évek óta vizsgálja négy szardíniai falu lakóit. Elsősorban azt elemzik, hogy az ott lakók szív- és érrendszeri betegségei milyen módon és mértékben függnek össze a pszichés alaptulajdonságokkal. Az önként jelentkező vizsgálati alanyokról részletes kérdőív és személyes találkozás útján készült fölmérés. Tájékozódtak arról, hogy mennyire egyetértők vagy bizalmatlanok, ellenségesek vagy barátságosak. Gondos laboratóriumi, vércukor-, koleszterin- és trigliceridmérések is történtek. Rendszeresen följegyezték a résztvevők vérnyomását, testsúlyát.

Összesen 5614 férfi és nő vett részt a vizsgálatban, életkoruk átlag 42 év volt, a legfiatalabb 14 éves, a legidősebb 94 esztendős. A nyaki ütőér rétegeit, azok arányát ultrahang-technikával mérték - ez jelenleg az egyik legérzékenyebb eljárás, amellyel a szív- és érrendszeri események kockázatát meg lehet ítélni.

A nyaki ütőér rétegeinek aránya már fiatal korban kifejezetten kórosnak bizonyult azoknál, akik az ellenségeskedő, agresszív csoporthoz tartoztak. A vizsgálatokat három évvel később megismételve ezekben az emberekben az eredmény tovább romlott. A legellenségesebb személyiségűek mérési adatai átlagosan 40 százalékkal fokozódtak.

Igen fontos volt az a megfigyelés, hogy a férfiak erei belső felszínének rétegei vastagabbak, mint a nőké, de az utóbbiak közül azok, akiknek a lelkivilága agresszív, ugyanolyan erekkel élnek, mint a hasonló természetű férfiak - vagyis hasonlóan növekedett kockázatuk az infarktusra, agyi katasztrófára, mint az erősebb nem képviselőinek.