szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Nettó 95-100 százezer forintos fizetés helyett 200 ezret kapnának a fiatal orvosok, cserébe viszont lemondannának a hálapénzről. Az ötlet az Egészségügyért Felelős Államtitkárság és a Magyar Rezidens Szövetség által kidogozott javaslatban szerepel, amely szerint a paraszolvenciát nyíltan ellenző orvosok zöld keresztes kitűzővel jeleznék, hogy nem kérnek borítékot. Többen úgy vélik, ezzel megállítható lenne az orvosok elvándorlása is.

"Nem csak a jövőnket nem látjuk, a jelenünket sem" – fogalmazták meg üzenetüket a fiatal rezidensek. A szövetségbe tömörülő rezidensek úgy vélik, a kezdő orvosok jelenlegi anyagi és munkakörülményei nem teszik lehetővé sem az egzisztenciateremtést, ahogy a szakmai fejlődést és a minőségi munkavégzést sem. Úgy látják, a körülmények veszélyeztetik a betegellátást, és a jelenlegi tendenciákat nézve, hosszú távon sem látják az oly kívánatos változást.

Éppen ezért úgy döntöttek, magukhoz ragadják a kezdeményezést, elindítva az úgynevezett zöldkeresztes mozgalmat. A javaslat kidolgozásába az Egészségügyért Felelős Államtitkárság is beszállt. A kezdeményezés többek között arról szól, hogy a mozgalomhoz csatlakozó orvosok egy zöld kereszttel – amelyet a ruhájukon viselnének – jeleznék a betegeknek, hogy nem fogadnak el hálapénzt, és cserébe nem kérnek mást, minthogy a mostani fizetésük kétszeresét vihessék haza. Az ötlet kiötlője, a Magyar Rezidens Szövetség meggyőződése, hogy csak így lehet itthon tartani a frissen végzett orvosokat.

Köszönetnyilvánítás. Vége lesz?
©

A riogatásnak pedig úgy tűnik, van alapja. A friss adatok szerint idén a rezidens állások több mint fele betöltetlen maradt. Azaz, a meghirdetett 781 rezidensi helyre mindössze 377 embert sikerült felvenni, miközben korábban ez a szám szinte mindig elérte a 700-at. A szövetség úgy látja, hogy a szakképzésből kimaradtak többsége külföldre megy dolgozni. Igaz, vannak olyanok is, akik PHD-képzésben vesznek részt, vagy tudatosan kivárnak. Előfordul, hogy valaki azért maradt ki a rendszerből, mert nem vették fel az általa kiválasztott intézménybe, másik kórházba viszont nem volt hajlandó elmenni.

Noha sokan úgy gondolják, kevés orvos mondana le a hálapénzről, a rezidensek szövetésége által készített felmérés azonban másról árulkodik. Idén júniusban az államvizsgázókat többek között arról faggatták, vállalnák-e, hogy szerződésben mondjanak nemet a hálapénzre, ha a kezdő orvosi bér a jelenlegi kétszeresére, azaz nettó 95-100 százezer forintról körülbelül 200 ezerre emelkedne. Szinte minden megkérdezett válaszolt, s 93 százalékuk igennel felelt.

A zöldkeresztes mozgalommal egyszerre próbálnák megoldani az egészségügy két nagy problémáját, a bérrendezést és a hálapénz megszüntetését, mert még mindig az alacsony bérezés a legfőbb indok a külföldi munkavállalás mellett.  A nyugat-európai 700-800 ezer forintnak megfelelő összegű kezdő fizetés és az itthoni bérek között valóban óriási a különbség.  

A felmérés eredményei szerint az elvándorlás okai között a paraszolvencia is szerepel, a megkérdezettek ugyanis megalázónak tartják a hálapénzrendszert, amely az orvos-beteg kapcsolatára is rányomja bélyegét. Ráadásul igazságtalan is ez a rendszer, hiszen csak bizonyos szakterületeken részesülnek az orvosok "kiegészítő" díjazásban.

A mozgalomhoz bárki csatlakozhatna – így a már évek óta dolgozó tevékenykedő, neves orvosok is –, aki szerződésben vállalja, hogy semmilyen körülmények között nem fogad el hálapénzt. És arra is van már kész javaslat, hogy ellenőriznék a doktorokat, betartják-e a vállalt kötelezettséget: próbabetegekkel szűrnék ki a csalókat. Azaz egy olyan ellenőrzési rendszert vezetnének be, amely megakadályozná a visszaéléseket. Egyik eleme lenne, hogy időnként próbabetegek is megjelennének az orvosnál. De a gyógyulni vágyóknak is nagy szerepe lennea rendszer fenntartásában: az orvosok ugyanis szankciókra számíthatnának, ha nem tartják magukat a megállapodáshoz, így a beteg is figyelne arra, hogy ne sodorja kellemetlen helyzetbe orvosát.  

A hálapénz tartja életben az egészségügyet

A Magyar Kórházak és Rendelőintézetek Szövetsége elítéli ugyan a hálapénzt, ám arra hívja fel a figyelmet, hogy ma részben éppen a paraszolvencia tartja életben az egészségügyet. A szövetség emlékeztet arra,  1947 előtt ismeretlen fogalom volt a hálapénz, és azt a szocialista bérgazdálkodás hozta létre, amikor a bért úgy határozták meg jó néhány foglalkozásnál – így az orvosoknál is –, hogy számításba vették a hálapénz mértékét. Az egészségügyön belül így ott alakultak ki hiányszakmák, ahol nem, vagy nem volt elegendő paraszolvencia. Úgy vélik, a hivatástudaton túl, csak a hálapénz volt képes megállítani az orvosok, ápolók tömeges elvándorlását bizonyos szakmákból.

A Szinapszis Kft. egy a témában, nyáron készített felmérése is rámutat: a hazai orvosok jelentős többsége megalázónak tartja a hálapénz rendszerét, de ugyanakkor azt gondolják, hogy az alacsony bérek miatt nélkülözhetetlen a paraszolvencia. A megkérdezett orvosok közel kétharmada (57 százalék) az alacsony bérek miatt nélkülözhetetlennek tartja a hálapénzt, további 6 százalékuk véli úgy, hogy az állam a betegekkel pótoltatja az orvosok fizetését. Igen jelentős azon orvosok (43 százalék) aránya, akik megalázónak tartják a beteg által adott pénzt, és 17 százalékuk egyáltalán nem ért egyet vele. Minden tizedik orvos szerint a hálapénz az egészségügyi rendszer hibája, de egyben összetartója is, és ennél fogva mindig a rendszer szerves része marad.

 Mit gondol a beteg a borítékról?

A TÁRKI 2009 végén mérte fel, hogyan viszonyul a beteg a hálapénz rendszeréhez. Az eredmények arról tanúskodnak, hogy minden negyedik felnőtt magyar szokott hálapénzt adni háziorvosának, míg a kórházi orvosoknak a lakosság szerint tízből nyolcan-kilencen.  
 
A megkérdezettek 24 százaléka szokott hálapénzt adni háziorvosának, vagyis sem a 2007-es (25 százalék), sem a 2003-as helyzethez képest (21 százalék) nem történt jelentős változás. Nem változott 2007-hez képest az sem, ahogyan az emberek a hálapénz és a korrupció viszonyáról ítélkeznek. Mindkét időpontban az emberek 40 százaléka szerint a hálapénz nem tekinthető megvesztegetésnek, 2007-ben 30 százalékuk (2009-ben 33 százalékuk) véli úgy, hogy a hálapénz a korrupció egy formája.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
hvg.hu Plázs

Minden negyedik ember ad hálapénzt

Minden negyedik felnőtt magyar szokott hálapénzt adni háziorvosának, míg a kórházi orvosoknak a lakosság szerint tízből nyolcan- kilencen. Az emberek 40 százaléka szerint a hálapénz nem tekinthető megvesztegetésnek, nem minősül korrupciónak - derül ki a TÁRKI legfrissebb elemzéséből.

MTI Plázs

Világgazdaság: mennyi hálapénzt fizettünk ki tavaly fejenként?

Fejenként átlagosan 9600 forint hálapénzt fizetett ki tavaly a gazdaságilag aktív magyar lakos, ami összességében 32 milliárd forintot jelent - írja a Világgazdaság a pénteki számában a GKI-EKI Egészségügyi Kutatóintézet felmérését ismertetve.

hvg.hu Plázs

Mennyi hálapénzt adunk?

73,4 milliárd hálapénzt adtak a betegek tavaly az orvosoknak a Patika Egészségpénztár felmérése szerint – olvasható egy a napokban nyilvánosságra hozott tanulmányban. Más adatok szerint is magas ez az összeg, de közel nem ekkora mértékű.

Galacsinná gyűrte a vonat a kocsit, amelyből épp csak ki tudott ugrani a sofőrje – fotók

Galacsinná gyűrte a vonat a kocsit, amelyből épp csak ki tudott ugrani a sofőrje – fotók

"A politika élhet megrendelésekkel" – Freund Tamás a HVG Teraszon

"A politika élhet megrendelésekkel" – Freund Tamás a HVG Teraszon

Homofób botrány középpontjában az észt belügyminiszter

Homofób botrány középpontjában az észt belügyminiszter