szerző:
hvg.hu

Nettó 95-100 százezer forintos fizetés helyett 200 ezret kapnának a fiatal orvosok, cserébe viszont lemondannának a hálapénzről. Az ötlet az Egészségügyért Felelős Államtitkárság és a Magyar Rezidens Szövetség által kidogozott javaslatban szerepel, amely szerint a paraszolvenciát nyíltan ellenző orvosok zöld keresztes kitűzővel jeleznék, hogy nem kérnek borítékot. Többen úgy vélik, ezzel megállítható lenne az orvosok elvándorlása is.

"Nem csak a jövőnket nem látjuk, a jelenünket sem" – fogalmazták meg üzenetüket a fiatal rezidensek. A szövetségbe tömörülő rezidensek úgy vélik, a kezdő orvosok jelenlegi anyagi és munkakörülményei nem teszik lehetővé sem az egzisztenciateremtést, ahogy a szakmai fejlődést és a minőségi munkavégzést sem. Úgy látják, a körülmények veszélyeztetik a betegellátást, és a jelenlegi tendenciákat nézve, hosszú távon sem látják az oly kívánatos változást.

Éppen ezért úgy döntöttek, magukhoz ragadják a kezdeményezést, elindítva az úgynevezett zöldkeresztes mozgalmat. A javaslat kidolgozásába az Egészségügyért Felelős Államtitkárság is beszállt. A kezdeményezés többek között arról szól, hogy a mozgalomhoz csatlakozó orvosok egy zöld kereszttel – amelyet a ruhájukon viselnének – jeleznék a betegeknek, hogy nem fogadnak el hálapénzt, és cserébe nem kérnek mást, minthogy a mostani fizetésük kétszeresét vihessék haza. Az ötlet kiötlője, a Magyar Rezidens Szövetség meggyőződése, hogy csak így lehet itthon tartani a frissen végzett orvosokat.

Köszönetnyilvánítás. Vége lesz?
©

A riogatásnak pedig úgy tűnik, van alapja. A friss adatok szerint idén a rezidens állások több mint fele betöltetlen maradt. Azaz, a meghirdetett 781 rezidensi helyre mindössze 377 embert sikerült felvenni, miközben korábban ez a szám szinte mindig elérte a 700-at. A szövetség úgy látja, hogy a szakképzésből kimaradtak többsége külföldre megy dolgozni. Igaz, vannak olyanok is, akik PHD-képzésben vesznek részt, vagy tudatosan kivárnak. Előfordul, hogy valaki azért maradt ki a rendszerből, mert nem vették fel az általa kiválasztott intézménybe, másik kórházba viszont nem volt hajlandó elmenni.

Noha sokan úgy gondolják, kevés orvos mondana le a hálapénzről, a rezidensek szövetésége által készített felmérés azonban másról árulkodik. Idén júniusban az államvizsgázókat többek között arról faggatták, vállalnák-e, hogy szerződésben mondjanak nemet a hálapénzre, ha a kezdő orvosi bér a jelenlegi kétszeresére, azaz nettó 95-100 százezer forintról körülbelül 200 ezerre emelkedne. Szinte minden megkérdezett válaszolt, s 93 százalékuk igennel felelt.

A zöldkeresztes mozgalommal egyszerre próbálnák megoldani az egészségügy két nagy problémáját, a bérrendezést és a hálapénz megszüntetését, mert még mindig az alacsony bérezés a legfőbb indok a külföldi munkavállalás mellett.  A nyugat-európai 700-800 ezer forintnak megfelelő összegű kezdő fizetés és az itthoni bérek között valóban óriási a különbség.  

A felmérés eredményei szerint az elvándorlás okai között a paraszolvencia is szerepel, a megkérdezettek ugyanis megalázónak tartják a hálapénzrendszert, amely az orvos-beteg kapcsolatára is rányomja bélyegét. Ráadásul igazságtalan is ez a rendszer, hiszen csak bizonyos szakterületeken részesülnek az orvosok "kiegészítő" díjazásban.

A mozgalomhoz bárki csatlakozhatna – így a már évek óta dolgozó tevékenykedő, neves orvosok is –, aki szerződésben vállalja, hogy semmilyen körülmények között nem fogad el hálapénzt. És arra is van már kész javaslat, hogy ellenőriznék a doktorokat, betartják-e a vállalt kötelezettséget: próbabetegekkel szűrnék ki a csalókat. Azaz egy olyan ellenőrzési rendszert vezetnének be, amely megakadályozná a visszaéléseket. Egyik eleme lenne, hogy időnként próbabetegek is megjelennének az orvosnál. De a gyógyulni vágyóknak is nagy szerepe lennea rendszer fenntartásában: az orvosok ugyanis szankciókra számíthatnának, ha nem tartják magukat a megállapodáshoz, így a beteg is figyelne arra, hogy ne sodorja kellemetlen helyzetbe orvosát.  

A hálapénz tartja életben az egészségügyet

A Magyar Kórházak és Rendelőintézetek Szövetsége elítéli ugyan a hálapénzt, ám arra hívja fel a figyelmet, hogy ma részben éppen a paraszolvencia tartja életben az egészségügyet. A szövetség emlékeztet arra,  1947 előtt ismeretlen fogalom volt a hálapénz, és azt a szocialista bérgazdálkodás hozta létre, amikor a bért úgy határozták meg jó néhány foglalkozásnál – így az orvosoknál is –, hogy számításba vették a hálapénz mértékét. Az egészségügyön belül így ott alakultak ki hiányszakmák, ahol nem, vagy nem volt elegendő paraszolvencia. Úgy vélik, a hivatástudaton túl, csak a hálapénz volt képes megállítani az orvosok, ápolók tömeges elvándorlását bizonyos szakmákból.

A Szinapszis Kft. egy a témában, nyáron készített felmérése is rámutat: a hazai orvosok jelentős többsége megalázónak tartja a hálapénz rendszerét, de ugyanakkor azt gondolják, hogy az alacsony bérek miatt nélkülözhetetlen a paraszolvencia. A megkérdezett orvosok közel kétharmada (57 százalék) az alacsony bérek miatt nélkülözhetetlennek tartja a hálapénzt, további 6 százalékuk véli úgy, hogy az állam a betegekkel pótoltatja az orvosok fizetését. Igen jelentős azon orvosok (43 százalék) aránya, akik megalázónak tartják a beteg által adott pénzt, és 17 százalékuk egyáltalán nem ért egyet vele. Minden tizedik orvos szerint a hálapénz az egészségügyi rendszer hibája, de egyben összetartója is, és ennél fogva mindig a rendszer szerves része marad.

 Mit gondol a beteg a borítékról?

A TÁRKI 2009 végén mérte fel, hogyan viszonyul a beteg a hálapénz rendszeréhez. Az eredmények arról tanúskodnak, hogy minden negyedik felnőtt magyar szokott hálapénzt adni háziorvosának, míg a kórházi orvosoknak a lakosság szerint tízből nyolcan-kilencen.  
 
A megkérdezettek 24 százaléka szokott hálapénzt adni háziorvosának, vagyis sem a 2007-es (25 százalék), sem a 2003-as helyzethez képest (21 százalék) nem történt jelentős változás. Nem változott 2007-hez képest az sem, ahogyan az emberek a hálapénz és a korrupció viszonyáról ítélkeznek. Mindkét időpontban az emberek 40 százaléka szerint a hálapénz nem tekinthető megvesztegetésnek, 2007-ben 30 százalékuk (2009-ben 33 százalékuk) véli úgy, hogy a hálapénz a korrupció egy formája.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
hvg.hu Plázs

Minden negyedik ember ad hálapénzt

Minden negyedik felnőtt magyar szokott hálapénzt adni háziorvosának, míg a kórházi orvosoknak a lakosság szerint tízből nyolcan- kilencen. Az emberek 40 százaléka szerint a hálapénz nem tekinthető megvesztegetésnek, nem minősül korrupciónak - derül ki a TÁRKI legfrissebb elemzéséből.

MTI Plázs

Világgazdaság: mennyi hálapénzt fizettünk ki tavaly fejenként?

Fejenként átlagosan 9600 forint hálapénzt fizetett ki tavaly a gazdaságilag aktív magyar lakos, ami összességében 32 milliárd forintot jelent - írja a Világgazdaság a pénteki számában a GKI-EKI Egészségügyi Kutatóintézet felmérését ismertetve.

hvg.hu Plázs

Mennyi hálapénzt adunk?

73,4 milliárd hálapénzt adtak a betegek tavaly az orvosoknak a Patika Egészségpénztár felmérése szerint – olvasható egy a napokban nyilvánosságra hozott tanulmányban. Más adatok szerint is magas ez az összeg, de közel nem ekkora mértékű.

Továbbra is nehézkes a közlekedés az M0-son, fél órával nő a menetidő

Továbbra is nehézkes a közlekedés az M0-son, fél órával nő a menetidő

Megőrülnek a netezők pár apró kis kockáért, néhány nap alatt százmilliókat hoztak kitalálójuknak

Megőrülnek a netezők pár apró kis kockáért, néhány nap alatt százmilliókat hoztak kitalálójuknak

Tüntetést szervez a Párbeszéd a normafai fakivágások ellen

Tüntetést szervez a Párbeszéd a normafai fakivágások ellen

Eredményt hirdettek Nyéstán, ahol autóval vitték a szavazókat a megismételt választáson is

Eredményt hirdettek Nyéstán, ahol autóval vitték a szavazókat a megismételt választáson is

Egyre kisebb, mégis nagyobb: kész csoda a magyar állami fogyókúra

Egyre kisebb, mégis nagyobb: kész csoda a magyar állami fogyókúra

Ez az anti-Photoshop kiszúrja, ha egy fotót manipuláltak

Ez az anti-Photoshop kiszúrja, ha egy fotót manipuláltak