Szex, harag, marihuánahasználat és légzőszervi fertőzések is kiválthatnak szívrohamot, ám a kutatók szerint a légszennyezés a főbűnös.

 A megállapítások - amelyeket a The Lancet brit orvosi folyóiratban közöltek - azt jelzik, hogy a népesség jelentős részét érintő levegőszennyezést az összefüggéseket tekintve komolyabban kellene venni, amikor a szívkockázatot elemzik, például olyan nagyobb egyéni kockázatot jelentő, ám ritkábban előforduló tényezőkhöz viszonyítva, mint a droghasználat. Tim Nawrot kutatásvezető, a belgiumi Hasselt Egyetem munkatársa reményei szerint eredményeik rábírják az egészségügyi szakembereket, hogy gyakrabban gondolkozzanak a népesség szintjén jelentkező kockázatokról.

Nawrot csoportja 36 különböző tanulmányból származó adatokat tekintett át és elemzett. Ezek alapján számították ki a szívroham relatív kockázatát különféle kiváltó tényezők hatására, valamint azt a mérőszámot, amely megmutatja, hogy a népesség szintjén mekkora hányaddal járul hozzá a szívrohamokhoz az adott rizikófaktor. Ez utóbbi - PAF-ként jelölt - hányad mutatja meg, hogy az összes szívroham mekkora hányadáért felel egy-egy kiváltó tényező.

A legnagyobb PAF-hányadú kockázati tényezők: a közlekedés, a fizikai megerőltetés, az alkohol, a kávé, a légszennyezés, ezeket követik olyan dolgok, mint a szex, a harag, a kokainhasználat, a marihuána szívása és a légzőszervi fertőzések.