Pári Mónika elmondta: ha a beteg ehhez hozzájárulna, akár családtagjainak a kezelőorvosai is hozzáférhetnének e-kórlapjához, ezáltal például a szülők kórtörténetének ismeretében könnyebbé válna a diagnózis felállítása, valamint a megfelelő kezelés kiválasztása is. Az e-kórlap célja a követhető „betegéletút”. Ezáltal egyrészt bárhol fordul valaki orvoshoz, korábbi vizsgálati eredményei lehívhatóak lesznek, azokat nem kell magával cipelnie vagy megismételni a vizsgálatot. Másrészt pedig a kórtörténet digitalizálása a beteg későbbi egészségügyi ellátását is nagyban segítené. Mint a szakember hozzátette, az „egyéni adatokról a családtagok javára való rendelkezés” lehetősége egy új dolog, de céljuk ezzel is a betegek hatékonyabb egészségügyi ellátása.

MTI Fotó: Mészáros János

A GYEMSZI munkatársa az IME című egészségügyi szaklap által szervezett konferencián arról is beszélt, hogy az ágazat informatikai fejlesztésének másik kiemelt területe az egészségügyi ellátás adminisztrációinak csökkentése. Az adminisztráció egyszerűsítésével az orvosok jelentős teher alól szabadulnának fel, a betegek szempontjából pedig ez azért fontos, mert lerövidül a sorban állás, csökkennek a várólisták.

Pári Mónika emlékeztetett arra, a Semmelweis Terv egyik kiemelt célja a szükségletalapú kapacitástervezés, ehhez viszont fontos, hogy a felső szintű döntéshozatal hiteles adatok alapján történjen. Ezért az egészségügyi ágazat informatikai fejlesztésének első lépése egy olyan ágazati portál létrehozása, amely az ágazati adatvagyon egyetlen hiteles forrása lesz a jövőben. Hozzátéve: ezzel az internetes oldallal párhuzamosan egy egészségügyi állásportál létrehozását is tervezik. Ez egyrészt segítené az emberi erőforrások feltérképezését, megmutatná a hiányterületeket, másrészt a portálon az intézmények és a dolgozók könnyebben egymásra találhatnának.