Az elhízás ma világjárvány, mely az utolsó három évtizedben gyakran gyermekkorban kezdődik, felnőttkorban pedig mind több gondot okoz, mert a magas vérnyomásnak, cukorbajnak, infarktusnak fontos kockázati tényezője.

Nagy tanulmányok igazolták, hogy a súlytöbblet alapja a többletkalória: többet eszünk, mint amennyit szervezetünk működése közben elégetünk. A Harvard Egyetem kutatója, Dariush Mozaffarian és munkatársai arra voltak kíváncsiak, van-e különbség abban, hogy a többletkalóriát milyen formában fogyasztjuk el és mi a jelentősége az elhízás kifejlődésében az életmódunknak.

Ilyen kutatás megbízható eredményeihez nem elég néhány ember, rövid ideig tartó megfigyelése. Az Egyesült Államokban három hatalmas vizsgálat adatait lehetett értékelni és a kutatócsoport még összegezte is ezeket a részeredményeket. A nővérek egészségének vizsgálata az egészségügyben dolgozó nők évtizedek óta tartó vizsgálata, melynek egyik részében 121 701, a másikban 116 686 ápolónő és orvosnő vett részt.

A férfiakra vonatkozó anyag orvosok és gyógyszerészek rendszeres vizsgálatát jelentette, melyben a résztvevők száma 51 529 volt. Csak olyanok kerültek a vizsgálatba, akik nem voltak kövérek és kimutatható betegségben sem szenvedtek. Testsúlyukat két évtizeden át minden négy évben megmérték és életmódi szokásaikat, táplálkozásukat is feljegyezték.

A húsz év alatt négy évenként a súlynövekedés átlag két kiló volt. Ebből a rendszeres testmozgás csaknem egy kilót levett. A súlynövekedés legfőbb okának a burgonyaszirom bizonyult: az átlagos napi fogyasztás legalább 15 szirom volt, ez 160 kalóriának felel meg. Csupán ez négy év alatt önmagában csaknem egy kiló súlytöbblethez vezetett, míg az édességek, desszertek csak negyed kiló hízásért voltak felelősek.

A cukros üdítők négy év alatt átlag fél kilónyi hízást okoztak. Sok zöldség és gyümölcs több kalória megevése ellenére sem hizlal, mert ezekben sok a rost és magas a víztartalmuk. Karcsúsághoz, jó egészséghez ezekből kell többet enni.