A drogfogyasztás megakadályozása állandó feladatot ad az államnak és állandó témát a sajtónak. Eközben hasonlóan káros szenvedélyekre kevesebb figyelem jut. Pedig tudjuk, hogy mi, magyarok a szintén romboló alkoholizmus terén sem állunk jól: az alkoholfüggő középkorú férfiak halálozási aránya tízezer lakosra vetítve nálunk a legmagasabb a környező országokhoz képest. Becslések szerint nyolcszázezer alkoholbetegünk van, és csupán öt százalékuk kér segítséget. És ugyanitt említhető a nikotinfüggőség is. Magyarországon minden harmadik felnőtt fújja a füstöt: a férfiak 41 százaléka, a nők 26 százaléka cigarettázik, a népesség 65 százaléka pedig folyamatosan passzív dohányzásnak van kitéve. S bár a cigarettafüggők legtöbbje pontosan tisztában van a különféle szövődményekkel, mégsem tud vagy akar lemondani a szenvedélyéről. Igaz, ez utóbbi visszaszorítására szintén van kormányzati kezdeményezés, ám az alkoholfogyasztással kapcsolatban nagy a csönd.

Pedig az addikciók – kényszeresen ismétlődő viselkedésformák, amelyek káros következményekkel járnak – szempontjából nincs igazi különbség abban, hogy a páciens valamilyen drogtól, nikotintól vagy alkoholtól függ. A szenvedélybetegség "lényege", hogy a függő folyamatos vágyat érez egy bizonyos viselkedés végrehajtására – a drogfüggőség esetében ez a viselkedés a szerhez való hozzájutás –, s képtelen ennek ellenállni. Hozzátartozik e kóros viselkedéshez a hozzászokás kialakulása: a szer ismételt használata azt eredményezi, hogy egyre nagyobb mennyiségre van szükség ugyanahhoz a hatáshoz.

AP

A szenvedélybetegségek csoportosításánál az egyik legelfogadotabb felosztás az, amely az egyes kémiai anyagoknak a központi idegrendszerre gyakorolt hatása alapján történik – írja Demetrovics Zsolt és Balázs Hedvig Drogosok című könyvében. A két addiktológus háromféle anyagról ír: a stimulánsokról, a depresszánsokról, illetve a hallucinogénekről. A stimulánsok gyorsítják, izgatják a központi idegrendszer működését, ilyen a legális szerek közül a koffein és a nikotin, míg az illegális szerek közül az amfetamin-származékokat, az ecstasy-t és néhány rokon vegyületét, valamint a kokaint sorolják a csoportba. Népszerűségüket annak köszönhetik, hogy kellemes, izgatott, eufórikus állapotot váltanak ki. Fontos, hogy ezen anyagok nem mindegyike okoz testi függőséget, ám a lelki függés igen hamar kialakulhat, megvonásnál nyugtalanságot, idegességet, feszültséget okoz, az illető nem találja a helyét, semmi nem tudja lekötni.

Ezzel szemben a depresszánsok elsődlegesen nyugtató hatásúak, csökkentik a szorongást, oldják a gátlásokat. Ide soroljuk az alkoholt, a nyugtatókat, szorongásoldókat, az illegálisak közül pedig az ópiumot és származékait, azaz a morfiumot, a heroint, a kodeint és a metadont. Ezek már súlyos testi és lelki függőséget alakíhatnak ki. Hallucinogéneknek vagy pszichedelikus szereknek minősülnek azok a drogok, amelyek hatása a tudati működés, az észlelés, a gondolkodás szokásos folyamatainak megváltoztatása, módosult tudatállapotok létrehozása. Ilyen az LSD, az úgynevezett mágikus gombák, illetve számos egyéb vegyületet; de ide sorolják a szerves oldószereket is. Eltérő hatásmechanizmusa miatt a kannabiszt (marihuána, hasis), bár van enyhe hallucinogén hatása, többnyire külön csoportban kezelik.

Rácz József, a Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Ambulancia vezetője szerint kétségkívül a marihuána a legnépszerűbb a drogok közül, többnyire elszívva él vele a főleg fiatalabb korosztály, de süteménybe vagy egyéb ételbe is divatos "belecsempészni". A fűnek köszönhetően élvezetesebbnek tűnhet az élet, ám miközben élénkíti a vizuális, hallási, látási érzékeket, sérülhet a gondolkodás és megváltozhatnak a logikai funkciók. Nagy mennyiség elfogyasztása után hallucinációkat, vagy akár pánikrohamot is kiválthat.

A statisztikák szerint a marihuánás cigarettát szívók 80 százaléka soha nem nyúl más szerhez, de a "csak kipróbálom" magatartás könnyen elvezethet a függőségig. Talán ennek megelőzése miatt siet a kormány az új nemzeti drogstratégia elkészítésével, amelynek tervezetét botrányosan szakmaiatlannak nevezték a hvg.hu által megkérdezett, kábítószerügyben jártas szakemberek.

Alkoholproblémák

Az alkohol is felszabadítja a gátlásokat, ugyanakkor a rendszeres italozás növeli az alkoholtoleranciát, így egyre nagyobb mennyiségű ital képes csak a feszültségoldásra. Hogy alkoholból mennyit, mikor és hogyan ihatunk, ahhoz az Egészségügyi Világszervezet ad fogódzókat. Ajánlásuk szerint az egészségkárosodás nélkül elfogyasztható alkoholmennyiség felső határa férfiaknál 21 egység/hét, nőknél pedig 14 egység/hét. Egy egység 10 ml alkohol, ez egy pohár sörnek vagy 1dl bornak felel meg. Az iszákosok ennél többet isznak. A májbetegségek, illetve a súlyos idegrendszeri károsodások mellett a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában is nagy szerepe van az alkoholnak – igaz, a dohányzásnak is –, és e betegségek halálozási listáját Magyarország vezeti az unión belül.

Végel Dániel

Szakemberek szerint általában 4-5 év rendszeres alkoholfogyasztás után alakul ki függőség, amelyben a genetikai, társadalmi, szociokulturális tényezőknek ugyanúgy szerepük van. A rendszeres alkoholfogyasztás akkor tekinthető betegségnek, ha testi, lelki és szociális tünetei már kimutathatók.

Passzív dohányzás

Becslések szerint mások cigarettafüstjének belélegzése miatt évente mintegy 2300-an veszítik életüket itthon. Így érthető, hogy a 2012. január 1-jén lép hatályba lépő, a nemdohányzók védelméről szóló törvény elfogadását lelkesen üdvözölte az egészségügyi szakma: a külföldi tapasztalatok már számszerűen is jelzik a dohányzás visszaszorításának pozitív hatásait.

Nemrég egy felmérés arra kereste a választ, mi motiválja az embereket abban, hogy rágyújtsanak az első szál cigire, és mi veheti rá őket arra, hogy végleg letegyék. „Leginkább a közösség, a baráti társaság az, ami miatt meggyújtjuk az első szál cigarettát. A kíváncsiság is – főleg a fiatalabbaknál – ok lehet, de a családi minta is meghatározó" – magyarázta akkor Bánfi Andrea tüdőgyógyász, aki felhívta a figyelmet arra, hogy a dohányzás okozta szervezeti károsodások visszafordíthatatlanok, s már az első cigaretta elindítja a tüdő szöveteinek roncsolódását.

Egyedül nem megy

Függőség esetén gyakori, hogy a szenvedélybeteg megpróbál leszokni a drogról, felhagyni a kényszeres viselkedéssel, de ezek a kísérletek általában kudarcba fulladnak. Ezért van szükség minden esetben szakember segítségére, ugyanakkor az igazi megoldást a prevenció jelentené – véli Rácz József addiktológus.

AP

De minden terápiának, amely a szenvedélybetegségek kezelését szolgálja, van egy alapelve: addig nem kezdődhet meg a kezelés, amíg a páciens be nem látja, hogy szüksége van segítségre. Vagyis az első és legnehezebb lépés, hogy ne tagadja szenvedélybetegségét. Utána jöhet a mérlegelés fázisa: mit nyer, és mit veszít azzal, ha kilábal a függőségből.

Az alkoholról való leszokásban az egyik legnagyobb segítséget talán az Anonim Alkoholisták közössége jelentheti. A múlt század 30-as éveiben indult, és ma már a világ szinte minden pontján működik. A két alapító sorstárs Bill Wilson bróker és Bob Smith sebész felismerték, hogy az alkoholizmustól egyedül nem tudnak szabadulni, de erős elhatározásukat segítette, hogy problémáikat, küzdelmeiket megoszthatták egymással. Beszélgetéseikből születtek meg azok az alapelvek (12 lépés), amelyre a mozgalom és a terápiás módszer épül. A csoportgyűléseken a résztvevők 10-20 fős csoportokban mondják el egymásnak élettörténetüket, a hozzá fűződő tanulságokat és a 12 lépéssel elért eredményeket, amelyek utat mutatnak az alkoholistáknak, hogy ital nélkül is elégedett életet tudjanak élni.

A dohányosok – átlagosan – három alkalommal is megkísérlik a leszokást, de általában egyedül próbálkoznak meg vele, nem kérnek segítséget, pedig orvosi támogatással hatszor nagyobb lenne az esélyük a sikerre. A legtöbbjük úgy hiszi, bármikor le tudja tenni a cigarettát, ám mivel függőségről van szó, ez egyáltalán nincs így. A nikotin megvonása kellemetlen testi és lelki tüneteket okoz, ezért az életmódváltáson kívül a pszichés támogatásra is szükség van.