A bradfordi kutatóknak azonban sikerült úgy módosítaniuk a molekula szerkezetét, hogy a vegyület inaktív legyen a testben egészen addig, amíg el nem éri a daganatot. Amikor azonban a ráksejtekhez ér, ott tönkreteszi a tumort ellátó ereket, így a daganatot valósággal kiéhezteti. Ezt a megkülönböztetést az teszi lehetővé, hogy minden tumor termel olyan enzimeket, amelyek eredeti feladata a környező sejtek lebontása lenne, hogy a daganat növekedhessen. A módosított vegyülethez egy fehérjét kapcsoltak, amely ártalmatlanná teszi azt az egészséges szövetekben, a szilárd daganatokban termelődő enzim azonban visszaállítja az eredeti, mérgező molekulát.

A szelektív módszer az állatkísérletekben már hatékonynak bizonyult, valamennyi egér jól reagált a szerre. A kutatók azt remélik, hogy a humán klinikai kipróbálás is megkezdődhet 18 hónapon belül a leedsi St. James Kórházban.