Kilenc tény és tévhit a szívünkről

Kilenc tény és tévhit a szívünkről

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
hvg.hu

Magyarország vezeti a szív- és érrendszeri betegségek halálozási listáját Európában. Nehéz úgy változtatni a gyászos statisztikán, ha nem ismerjük behatóan az ellenséget.

Összegyűjtöttük a szívhez, illetve a különféle betegségeihez kapcsolódó tényeket és tévhiteket. Nézze meg, melyiket tudta jól, és melyiket rosszul.

Civilizációs kór – RÉSZBEN IGAZ

A szív- és érrendszeri betegségekhez leginkább civilizációs kórként viszonyulnak az orvosok, szerintük ugyanis a megváltozott életmód tehet leginkább e bajokról, és így főleg a fejlett országok lakosai vannak kitéve e rizikónak. Persze nem lehet kizárni az örökletességet sem. Hasonlóan vélekedik az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is, akik szerint a megváltozott táplálkozási szokások mellett a kelleténél jóval többet ülünk, és nem feltétlenül kompenzáljuk ezt rendszeres sporttal. Mindemellett a folyamatos stressz is kikezdi a szívünket, ahogy a káros szenvedélyek is – mint például a dohányzás – elősegítik a keringési betegségek, a szívinfarktus és az agyvérzés kialakulását.

A kockázati tényezők kiiktatásával, egészséges táplálkozással és rendszeres testmozgással, megfelelő stresszkezeléssel akár 60 százalékkal is csökkenteni lehetne a megbetegedések számát.

A koleszterin csak káros lehet – NEM IGAZ

A koleszterin szervezetünk számára elengedhetetlen vegyület: sejtek, hormonok és vitaminok alkotórésze, de felel az érfalak rugalmasságáért is. A hangsúly itt is a mértéken van, normális mennyiségű koleszterinre, amelyet szervezetünk állít elő, kifejezetten szükségünk van. A bajt az okozza, hogy a különféle állati eredetű táplálékokkal bevitt koleszterin oly mértékben emeli meg a normális koleszterinszintet, hogy az komoly kockázati tényezőként jelenik meg.

©

Stroke és hipertónia: kéz a kézben – IGAZ

A kezeletlen magas vérnyomás csaknem négyszeresére emeli az agyi érkatasztrófa kialakulásának veszélyét, ugyanakkor az összes stroke közel hetven százaléka megelőzhető lenne a vérnyomás normalizálásával. A két betegség kapcsolata egyértelmű: életbevágó, hogy a vérnyomás megfelelő szintre kerüljön, hiszen – például – egy 160/100-as vérnyomás esetén többszörös a kockázata annak, hogy valaki agyvérzést kapjon. A betegség agresszivitását az is jelzi, hogy míg a szívinfarktuson átesettek 90 százaléka térhet vissza a munkájához, a hétköznapi életéhez, addig ez az arány az agyvérzést elszenvedőknél csupán 10 százalék. A stroke leggyakoribb maradványtünetei a mozgáskorlátozottság, az elbutulás, a hangulatzavarok és a depresszió is.

Az életkortól függ, mennyi a normális vérnyomás – NEM IGAZ

Még ma is sokan vélekednek úgy, hogy az optimális vérnyomást úgy kapjuk meg, ha a 100-as értékhez hozzáadjuk az életkort – például egy 60 éves betegnek 160/x. Valójában az optimális vérnyomás nem az életkor, hanem a társbetegségektől függ. Az úgynevezett cél vérnyomás, általában 140/90 Hgmm-es érték alatti – tehát a sziszolés vérnyomása kisebb, mint 140 Hgmm, a diasztolés vérnyomás kisebb, mint 90 Hgmm. Vesebetegség, cukorbetegség estében, illetve szélütés után ez az érték kisebb, mint 130/80 Hgmm.

Mindig panaszt okoz a magas vérnyomás – NEM IGAZ

A nagyon magas vérnyomás (hipertónia) okozhat panaszt, például tarkó-fejtető táji fejfájás, látáshomályosodás, mellkasi nyomás, esetleg orrvérzés formájában. Ez azonban csak extrémmagas értékek esetén fordul elő. Ha panaszmentes a beteg, az még nem jelenti, hogy nem magas a vérnyomása. A huzamosabb ideig fennálló nagy nyomás az összes szervben lévő eret károsíthatja, beindítja a meszesedést, és hirtelen elzáródásokra hajlamosít.

©

A férfiak betegsége – NEM IGAZ

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) számai szerint évente 60 ezernél is több magyar hal meg a keringési rendszer valamilyen betegsége miatt, és lényeges, hogy ugyanúgy érintettek a nők is – pedig a közvélemény leginkább férfiak betegségeként tartja számon. A statisztikákból az is jól kiolvasható, hogy a szív- érrendszeri bajok már az ötvenedik születésnap előtt megjelenhetnek. Az erősebb nem képviselőit fiatalabb korban sokkal nagyobb mértékben érintik a szívbetegségek, mint a nőket, ugyanakkor a 65 évnél idősebbeknél már többen vannak a gyengébb nem képviselői. Ez többek között azzal magyarázható, hogy a menopauza, a változó kor megemeli a nők koleszterinszintjét, ami a szívbetegségek egyik fő kockázati tényezője.

Egy hónaposan már dobog az embriószív – IGAZ

A magzat szívkezdeménye a fogantatástól számított 16-19. napon kezd el kiformálódni, s több érdekes változáson megy át, mielőtt végleges formáját eléri. Az első szakaszban leginkább egy kisméretű, tagolatlan csőhöz hasonlítható, morfológiáját tekintve a kifejlett szívhez képest ekkor még egy nagyon egyszerű struktúráról van szó. Az ezt követő folyamatos növekedés miatt az egyenes „cső” a helyszűke miatt rövid időn belül erőteljesen elkezd görbülni és patkó formát vesz fel, majd ez a patkó fejlődik kétkamrás szívvé. A következő fejlődési fázisban kialakul a négy nagy egység, a két pitvar és a két szívkamra. Érdekesség, hogy a magzat szíve korai fázisban, már a terhesség 22. napja körül elkezd dobogni, és az ezt követő egy héten belül már képes a vérkeringés fenntartására.

Bal oldalon van a szívünk – RÉSZBEN IGAZ

 

©
Ha a szív helyét kell meghatároznunk, minden bizonnyal a mellkasunk bal oldalára mutatunk. Azonban az elterjedt, s a művészetekben is bevett kép hamis: valójában a szív a mellkas közepétől minimálisan balra helyezkedik el; távolról sem annyira balra tájolva, mint az a köztudatban él. A megtévesztő érzet azzal magyarázható, hogy míg szívünk jobb oldaláról a közvetlen közeli tüdőbe áramlik a vér, a bal oldal a testünk távolabbi a részeinek keringéséért felelős. Éppen ezért utóbbi jóval nagyobb erővel pumpálja a vért, és érzetünk a jóval erőteljesebb dobbanások miatt helyezi balra a szívet.

Meghasadhat a szív – IGAZ

Noha a hétköznapi beszédben gyakran élünk azzal a szófordulattal, hogy megszakad a szívünk, akár szó szerinti értelmezésben is előfordulhat, igaz, ritkán, és akkor is a heveny szívinfarktus szövődményeként. A szívgyógyászok évek óta dolgoznak az életveszélyes helyzet jobb megismerésén. Az adatok gyűjtésére egy tanulmányt is elindítottak. A munkacsoport betegei között 0,45 százalékban fordult elő meghasadt szív, amely leggyakrabban infarktus következményeként jelent meg. A halálozási arány még a legkiválóbban fölszerelt klinikákon is 58 százalékos volt. Rendkívüli eredmény viszont, hogy az utóbbi évtizedek megelőző, gyógyszeres kezelése lényegesen csökkentette a szívfal átszakadásának előfordulási gyakoriságát.

Ha megszakad a szív, az általában a bal szívkamra falának kiszakadását jelenti. Ritkábban a szív két kamrája közötti fal, a sövény kilyukadása következik be. Az előzmény általában szívinfarktus: a koszorúér elzáródásának következtében az általa vérrel ellátott szívizomzat elhal, és többnyire néhány nap múlva hirtelen kiszakad. Ez súlyos helyzet, mert a vér nagy nyomással kiáramlik a szívburokba, kitölti azt, és ezáltal a vérkeringés akadályozottá válik, így csak azonnali szívsebészeti beavatkozás esetén lehet túlélni.

Hozzászólások