A narkolepszia a központi idegrendszer betegsége, legjellegzetesebb tünete pedig a túlzott nappali fáradtság. De jelentkezhet még izomgyengeség, és olyan hallucináció is, amikor a betegek főként elalváskor jelentkező, általában fenyegető tartalmú, álomszerű élményekről számolnak be – magyarázza Vida Zsuzsanna neurológus, szomnológus.

AP

A narkolepsziások sokszor panaszkodnak alvásparalízisre is, pár másodperctől néhány percig tart. Az akaratlagos mozgás képtelensége jelentkezhet az alvás kezdetekor, ébredéskor, illetve a napközbeni alvásokhoz társulva. A betegek a roham alatt nem képesek beszélni, vagy a szemüket kinyitni. Eszméletüknél vannak, képesek környezetüket érzékelni, de nem tudnak kapcsolatot teremteni. Az egyéb tünetek közül kiemelendő az éberség csökkenése, aluszékonyság vagy álomittasság formájában.

Ha a narkolepsziások álmosak és nem tudnak lefeküdni, félálomban is képesek automatikusan tovább tevékenykedni. Autóvezetéskor figyelmetlenek, s előfordul, hogy ismeretlen helyeken találják magukat. Gyakori az állandó nyugtalanság, tanácstalanság, a kisebbrendűség érzése, hangulatzavar, szociális izoláció.

A főorvos szerint a betegség kivizsgálása azzal kezdődik, hogy részletesen kikérdezik a pácienst, és ebbe specifikus kérdőíves vizsgálatok is beletartoznak. A kezelés gyógyszeres és viselkedésterápiát is jelent, amely heteket, hónapokat is igényelhet, mire érzékelhető javulást hoz. Lényeges a beteg életviteléhez igazodó napirend is: több, 15-30 perces pihenő beiktatásával jelentősen csökkenthető a nappali fáradtság, az alvásrohamok száma. Az étrendi változtatások is segítik a kezelés hatékonyságát, érdemes például a nehéz ételeket és az alkoholt kerülni. Az éberség fejlesztésében hatékony eszköz lehet a rendszeresen végzett testmozgás is.