Donáth Judit, az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet főorvosa elmondta, hogy a csonttömeg 20-30 éves korra éri el a maximális értékét, amit egy 10-20 éves egyensúlyi folyamat követ. Negyven-ötven éves kortól a lebontási folyamat kerül túlsúlyba, amely a későbbi életszakaszokban tovább erősödik. A betegség a nevében is hordozza a lényegét, a csontok "porhanyóssá" válását, ugyanis az ásványi anyagok, elsősorban a kalcium "kiürülésével" a csontok lyukacsossá, üregessé válnak, így könnyen eltörnek. A betegség kezdetben tünetmentes, ezért is nevezik "néma kórnak", de később nagyon súlyos problémák következnek be.

A morbiditási adatokat sorolva Donáth Judit közölte, hogy Magyarországon hatszázezer nőt és háromszázezer férfit érint a csontritkulás, ez napjaink második legjelentősebb népegészségügyi problémája. Az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet adatai szerint azonban csupán a betegek tíz százaléka részesül kezelésben. A csontritkulás gyakoribbá válását a szakemberek a születéskor várható élettartam növekedésével, az életmódbeli rizikótényezők (nem megfelelő táplálkozás) erősödésével és a csontrendszerre káros gyógyszerek (szteroidok, véralvadásgátlók) széles körű elterjedésével is magyarázzák. A betegség ugyan mindkét nemet érinti, de a nőknél a menopauzát követő hormonváltozások miatt jelentősebb mértékben zajlik a csonttömegvesztés, ami oszteoporózist, és így könnyebben törő csontokat eredményez. Magyarországon évente 12-14 ezer csípőtáji törést, 30-40 ezer csigolyatesttörést, 35 ezer csuklótáji törést és 12-14 ezer felkartörést kezelnek.

"Az 50 éves nők 46 százaléka, a férfiak 22 százaléka számolhat azzal, hogy már csekély trauma következtében is oszteoporózisra jellemző törést szenved. Súlyos betegségről van szó, hiszen a csípőtáji töréseket követő halálozási adatok hasonlóak, mint a cukorbetegség, az emlőrák és a krónikus obstruktív légúti megbetegedések miatt bekövetkező halálozásoknál. A betegség kialakulásában 60-80 százalékban genetikai örökségünk játszik közre, de 20-40 százalékban mi is tehetünk ellene az egészséges életmóddal" - hangsúlyozta Donáth Judit.

Miháldy Kinga, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OETI) dietetikusa arra mutatott rá, hogy a megelőzést, a folyamat késleltetését a megfelelő testmozgás és kalciumbevitel biztosíthatja. Egy felnőtt embernek napi 800-1000 milligramm kalciumra van szüksége, a posztmenopauzális korban lévő nőknek 1200-1500 milligrammra. A legfontosabb szerepet a tej és a tejtermékek játsszák, a tejben ugyanis egyszerre és optimális mértékben található fehérje, D-vitamin, foszfor, tejzsír és tejcukor, amelyek segítik a kalcium felszívódását és a csonttömeg megtartását. A legújabb, 2011-es ajánlások szerint napi 0,5 liter tej fogyasztása célszerű.

Posztózs Zsuzsanna, a Tetra Pak Hungária Zrt. marketingvezetője a hazai lakosság tejfogyasztási szokásait ismertetve közölte, hogy 2011-ben a magyarok átlagosan napi 1,8 deciliter tejet fogyasztanak, vagyis a napi kalciumszükségletnek mindössze 44 százalékát fedezik a tejből.

A sajtótájékoztatón bejelentették, hogy megalakult Magyarország első "tejkommandója", amely csütörtökön, az oszteoporózis világnapján Budapest több pontján tejet oszt. Az akció célja, hogy felhívják a figyelmet a tej és a tejtermékek kiemelkedő szerepére az emberi szervezet kalciumellátásában.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint világszerte 200 millió nőt érint az oszteoporózis, a csontok kalciumhiány következtében fellépő anyagcsere-betegsége, amelynek gyakorisága a lakosság elöregedése miatt a következő 50 évben megduplázódik.

A WHO 1996 óta világnappal hívja fel a figyelmet a betegség súlyosságára és a megelőzés fontosságára. Magyarország 1998-ben csatlakozott a kezdeményezéshez.