A Northwestern Egyetem kutatása a klinikai kísérleteket megelőző stádiumban tart. A mogyorótoleranciát úgy érték el, hogy a vérsejtekhez kapcsolták a mogyoró fehérjemolekuláit, így mutatták be újra a szervezetnek. Ezzel a megközelítéssel később akár más ételallergiákra is lehet hatni.

„Úgy véljük, találtunk egy gyors és biztonságos módszert az élelmiszer-allergiák megszüntetésére” – mondta Paul Bryce, a Northwestern Egyetem Feinberg orvosi karának adjunktusa, az allergológia-immunológia osztály munkatársa. Bryce és Stephen Miller, az egyetem mikrobiológus-immunológus professzora együtt készítették el a Journal of Immunology című folyóiratban megjelent tanulmányt.

Első alkalommal használták ezt a módszert az immunrendszer toleranciájának kiépítésére allergiás betegségben. Korábban autoimmun betegségek esetén vetették be. Egy másik áldásos hatással is bír: növeli a szabályozó T-sejtek számát, melyek fontos szerepet játszanak abban, hogy a mogyoró fehérjéit a beteg szervezete normálisként ismerje fel, ezáltal lesz az immunrendszere normális, kiegyensúlyozott működésű.

"A T-sejteknek különféle formái vannak” – magyarázta Bryce. „Ez a módszer kikapcsolja a veszélyes Th2 T-sejtet, ami az allergiát okozza, és szaporítja a nyugtató hatású szabályozó T-sejteket. Az embernek elméletben nem jelenthetne gondot a mogyorófogyasztás.”

A mogyoróallergia gyakran okoz életveszélyes reakciót, úgynevezett anafilaxiás sokkot. Évente mintegy 15-30 ezer ilyen roham következik be ételallergia miatt, ebből 100-200 beteg életét veszti. Nincs biztonságos mód a súlyos rohamok megelőzésére. Ha egy allergiás ember mogyorót eszik, a fehérjék felszívódnak a bélrendszerben, és egy egész testre kiható, életveszélyes reakciót váltanak ki. A légutak elzáródnak, lezuhan a vérnyomás, a beteg eszméletét veszítheti és meg is halhat. Az egyetemen évekkel ezelőtt megalkották a mogyoróallergia egérmodelljét. A kutatók mogyorófehérje-molekulákat kapcsoltak a leukocitákhoz, majd visszafecskendezték a rágcsálókba. Két kezelést követően mogyorókivonattal etették meg őket. Nem jelentkezett a súlyos reakció, mert immunrendszerük már biztonságosnak ismerte fel a fehérjét.

"Az immunrendszer normálisként azonosította a mogyorófehérjét, mivel már benne volt a fehérvérsejtekben. A kezelés nélkül az állatok anafilaxiás sokkot kaptak volna” – mondta Bryce, aki úgy véli, több fehérjét is hozzá lehet kapcsolni a sejtek felszínéhez, így egyszerre többféle ételallergia is kezelhető.

Miller ezt a módszert már használta autoimmun betegségek esetén is. Korábbi kísérlete során ugyanígy sikerült állatoknál megállítnai a szklerózis multiplex és az 1-es típusú cukorbetegség romlását. Az emberkísérletek jelenleg az I/IIa klinikai fázisban tartanak. Mikrorészecskékkel is kísérletezik a vehérvérsejtek helyett, mert ezeket könnyebb gyártásra alkalmassá tenni.