A technikát az úgynevezett nem-kissejtes tüdőráknál olyan sikeresen használták, hogy a csoport a továbbiakban más ráktípusoknál is érdemesnek találja tesztelni. Az eljárás során olyan génmutációkat keresnek, amelyek a sejtek ellenőrizetlen osztódását és szaporodását lehetővé teszik. Amikor már tudják, hogy milyen mutációról van szó, akkor specifikus szerekkel azt az enzimet gátolják, amely az adott génmutáció esetében lehetővé teszi a sejtek osztódását. Így a kemoterápiával ellentétben nem mérgeznek számos sejttípust, csak a valóban ártóakat veszik célba.

"A megfelelő terápia kiválasztása a korábbi 20-30 százalékról 60-75 százalékra emelheti a kezelésre reagáló páciensek arányát, és növeli a túlélést" - értékelte Lecia Sequist a kutatás társvezetője, a Harvard Egyetem orvosi karának munkatársa.

Az SNaPshot elnevezésű teszt 14 gén 50 mutációs pontját vizsgálja, amelyekről már ismert, hogy szerepet játszanak a nem-kissejtes tüdőrák kialakulásában. A vizsgálatban 589 pácienstől vett szövetmintákat elemeztek a 14 hónapon át tartó tesztben. Ennek során a minták mintegy felénél találtak egy vagy több mutációt. A 353 előrehaladott rákban szenvedő páciens közül 170-nél sikerült így rábukkanni a bajt okozó génre. Ezen páciensek közül végül 78-nál lehetett alkalmazni a célzott, személyre szabott rákterápiát.