Éger István, a MOK elnöke szerdai budapesti sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a kamara és a Magyar Orvosok Szövetsége (MOSZ) is szolidáris a helyzetük jobbításáért küzdő szlovák kollégákkal, és példátlannak, megengedhetetlennek nevezte a szlovák köztársasági elnök intézkedéseit, amelyek értelmében "erőszakot alkalmaznak" az ottani orvosokkal szemben.

A kamara elnöke kifejtette: miután szombat reggel érzékelte a szlovák államfő "erőszakra felhívó bejelentését", előterjesztést nyújtott be az Európai Uniós Orvosok Állandó Bizottságánál. Ezt a deklarációt az uniós közgyűlés, majd egy nappal később valamennyi nagy európai orvosszervezet aláírta. Ennek nyomán közösen fejezik ki tiltakozásukat a szlovák elnök felhívása ellen, egyúttal felszólítják, hogy a helyzet megoldására kizárólag békés eszközöket használjon.

Túry Gergely

Szlovák káosz

Szlovákiában nehezen áttekinthető, kaotikus és feszült a helyzet, miután több egészségügyi intézetben szerdán már nem jelentek meg munkahelyükön azok az orvosok, akik szeptemberben felmondtak munkáltatójuknak. Más intézetekben pedig a felmondások visszavonásának köszönhetően javult a helyzet.

Megbízható adatok nem állnak rendelkezésre, mert mást mond az egészségügyi tárca, s mást az Orvosi Szakszervezeti Szövetség (LOZ). Ivan Uhliarik egészségügyi miniszter szerint szerda reggelig a mintegy 2400 szlovákiai kórházi orvosból, akiknek november 30-án lejár kéthónapos felmondási idejük, mintegy 800 fogadta el a kormány kompromisszumos béremelési ajánlatát, s a szerdai nap folyamán pedig további néhány tucatnyian. A szakszervezetek szerint ezek az adatok nem felelnek meg a valóságnak, s a kompromisszumra hajlandó orvosok száma állítólag jóval kisebb. A nem egészen 100 szlovákiai kórházban összesen mintegy 6500 orvos dolgozik.

Tekintettel a kórházakban december elsejétől fenyegető orvoshiányra a kormány hétfő este szükségállapot kihirdetéséről döntött, amely 15 kórházat érintene. A béremelésen kívül az orvosok a kórházak részvénytársaságokká való átalakításának leállítását, néhány szakmai ágazati probléma megoldását  - például a kórházak kedvezőbb finanszírozását, a személyi normatívák rendszerének bevezetését - követelik. Kompromisszumként a kormány 300 eurós béremelést ajánl, míg a szakszervezetek 707 eurós átlagos béremelést követelnek. A szükségállapot bevezetéséről szóló kormánydöntés értelmében a munkahelyüket elhagyó orvosok büntetőeljárás terhe alatt munkavégzésre kötelezhetőek.

A szlovák egészségügyi miniszter a nap folyamán megerősítette: tárgyalások folynak a szomszédos országok szaktárcáival, hogy szükség esetén a határ menti kórházaik kezeljék a szlovákiai betegeket, illetve orvosokat küldjenek Szlovákiába. A morvaországi kórházak közölték, készek fogadni a rászorulókat. Leos Heger cseh egészségügyi miniszter levélben biztosította szlovák kollégáját a segítségről. A cseh szakszervezetek viszont arra szólították fel az orvosokat, hogy legyenek szolidárisak tiltakozó szlovák szaktársaikkal.

Túry Gergely

Hazai helyzet

A hazai helyzetről szólva Éger István megjegyezte, hogy a magyar rezidensek háromezerben szabták meg a felmondólevelek aktiválásához szükséges limitet, s véleménye szerint ezt teljesíteni kell. Ugyanakkor hangsúlyozta: megnyugtatónak ítélik, hogy a magyar döntéshozók nem szándékoznak szlovák kollégáik példáját követni és békés úton igyekeznek rendezni a magyar orvoskar egyre tarthatatlanabb helyzetét. Várakozással tekintenek a kedden bejelentett, a kormányzattal folytatandó tárgyalások elé - tette hozzá.

Éger István viszont azt is megjegyezte: az orvosok havi nettó 100 ezer forintos bérjavítása 100 milliárd forintot igényel, de a szerdán elfogadott költségvetési sarokszámokból nem látható ennek a forrása. "Minden ígéret dacára" továbbra is a törvényben garantált, közép- és hosszabbtávon leírt anyagi előmenetelt tartják elfogadhatónak.

Uzsoki-ügy

Az Uzsoki kórházban történt állítólagos események kapcsán azt mondta: "az orvoskar, amely hivatása folytán gyógyításra esküdött, legalább ilyen mértékben köteles a bizonyíthatóan menthetetlen betegek szenvedésének tőle telhető legnagyobb mértékű enyhítésére". Hozzátette, hogy ez a beteg és az orvos részéről egyaránt nagy bizalmat igényel, amely viszont alapjaiban rendült meg egy szerencsétlenül kommunikált, vélt vagy valós eset kapcsán.

A MOK mindenképpen megfontoltabb nyilvánosságra hozatalt és megfontoltabb médiaszereplést vár az ilyen jellegű ügyekben - közölte a kamara elnöke. Éger István is szólt arról, hogy nem tudni, miért pont most került nyilvánosságra ez a történet. Ennek kapcsán viszont kiemelte: ha az ügy valóban megtörtént, akkor az, aki eddig hallgatott, bűnpártolást követett el, ha viszont nem történt meg, akkor rágalmazásról van szó.

A sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva Éger István azt mondta: nem tud arról, hogy az orvosi szaklapban megjelent cikk szerzője Márkus Attila Magyarországon orvosi tevékenységet végezne, a kamarának nem tagja.