A Manuela Macedonia és Thomas Knosche (Max Planck Emberi Kognitív és Agyi Tudományok Intézete) által vezetett kutatásban összesen 20 önkéntes vett részt, akik egy hatnapos nyelvtanfolyamon a "Vimmi" nevű mesterséges nyelvet próbálták elsajátítani.

A mesterséges nyelv használata kizárta, hogy bármelyik önkéntes előnyhöz juthasson előzetes nyelvtudása miatt. A résztvevőket a kutatók két csoportra osztották. Az egyik csoport tagjai csak szóbeli és írásbeli instrukciókat kaptak és különböző nyelvi feladatokban vettek részt. A másik csoportban minden egyes Vimmi szóhoz egy specifikus gesztust rendeltek hozzá.

Az eredmények szerint a gesztusok segítségével oktatott csoport tagjai a tanfolyam végére sokkal több szóra emlékeztek, és könnyebben alkottak velük mondatokat, mint a hagyományos módszerekkel tanuló önkéntesek. Bár rengeteg testmozdulat emlékeztetett a szó jelentésére (vágó mozdulat a 'vágni' szóra) a kutatók szerint a jelentéstől teljesen független gesztusok is segítik a nyelvtanulást egészen addig, amíg egyediek és csak egy szóhoz vannak hozzárendelve. Például az 'inkább' szóhoz nem lehet a jelentéssel összefüggő gesztust hozzárendelni, mégis, a mozdulat segíti a szó memorizálását.

A kutatók funkcionális MRI vizsgálatot használtak annak bizonyítására, hogy a különböző gesztusok és a szavak eljátszása sokkal komplexebb reprezentációját adják a szavaknak, amelyek így könnyebben előhívhatók a memóriából. Macedonia professzor szerint ezzel a módszerrel az idegen nyelv tanulása sokkal hatékonyabban és gyorsabban működhetne.