szerző:
Lukács Andrea
Tetszett a cikk?

Nem is olyan egyszerű Budapesten kreatív kirakatot találni. Nyakunkba vettük a várost, de igazán leleményes megoldásokból csak keveset találtunk, ezért rákérdeztünk egy volt kirakatrendezőnél, mi a baj itthon a vitrindizájnnal?

A főváros ötletpályázatát, melyet az üresen tátongó kirakatok felélesztésére indítottak, április 15-én lezárták, és április 30-ig értékelik ki az eredményeket. A Kossuth Lajos utca híresen üres üzletszakaszán létrejövő installációk elkészültéig körülnéztünk a városban, hogy addig is megtaláljuk a már létező kirakatok közül a legötletesebbeket, ám a belvárost járva alig találtunk néhányat. Így versenyeztetés helyett inkább bemutatjuk az összes kirakatot, amelyet ötletesnek, figyelemfelkeltőnek találtunk.

Az egyik legjobb kirakat Budapesten: Icons of Bizanc
©

Pedig a kilencvenes években még érdemes volt kirakatrendezői képzettséget szerezni, sőt a VII. kerületi Damjanich utcai iskolában külön tanfolyamot is tartottak azoknak a kreatívoknak, akik üzletek dekorálását akarták kitanulni. Az azóta összevont iskolában végzett Füleki Bálint, aki a szakvizsga után számos budapesti kirakatot jegyzett, amíg a kétezres évek elején be nem tört az országba a globalizáció. „A multik elsöpörték a szakmát, a kis üzleteknek pedig nincs pénzük arra, hogy megfizessék a szakembert” – nyilatkozta a hvg.hu kérdésére az azóta rendezvényszakmára váltott Füleki.

A kirakatrendezői képzés ugyan idén újra elindult, de csak azért, mert az OKJ-s lakberendezői oklevélhez egy új szabályozás szerint a dekoratőr szakot is kötelező elvégezni. Ám önmagában egyik irány sem életbiztosítás, a szakembereknek több területen meg kell vetniük lábukat: egyben lakberendezők, enteriőrök, stylistok és kirakatberendezők. A Krea művészeti szakiskola például hatszemeszteres osztályt indít, ahol az egykori Damjanich utcai diákok fognak tanítani. Matisz Alíz az iskola igazgatóhelyettese kérdésünkre elmondta, hogy áru- és anyagismereti illetve dekortechnikai okítás mellett a művészeti aspektusra is hangsúlyt kell fektetni azoknak, akik kitanulnák a szakmát, de kézügyességre is szükségük van, mert saját kezűleg elkészített díszítőelemekkel is le lehet nyűgözni a járókelőket.   

A most fizetőképes nemzetközi üzletláncok esetében azonban kevesebb szükség van a szárnyaló fantáziára, ezek ugyanis központilag határozzák meg a látványt: olcsón, Romániában vagy Kínában gyártatják le a kellékeket, majd elküldik a szélrózsa minden irányába, a fiókhálózat egyes állomásain pedig a kreativitásnak már nincs helye, a dekoratőr csupán végrehajtja az egyenterveket. Nem csoda, ha a nagyvárosok bevásárlóutcáinak látképe világszerte felcserélhető – sajnálkoznak a szakértők. Matisz azonban elárulta, hogy a luxusmárkák abban is próbálnak kiemelkedni a masszából, hogy bár centralizáltan döntik el az alapkoncepciót, annak adaptálásában már szabad kezet kap a helyi dekoratőr. 

Berlin, Milánó és London a zászlóvivők

The Premium hagyományos éves divateseményén Berlinben a kirakatokat is ünneplik, sőt három éve minden ősszel meghirdetik a Window Dresser Award nemzetközi versenyt, melyet 2012 októberében egy spanyol testvérpár nyert meg egy színházi konepcióval, a dizájnerek a Galeria Lafayette a híres friedrichstraßei vitrinjét rendezhették be jutalmul a berlini divathét ideje alatt. De London és Milánó is jó példával jár elől, az olasz divatfővárosban a vitrinek artisztikusak, Matisz Alíz szerint szinte katarzisélményt nyújtanak. Füleki Bálint viszont Londonba megy, ha inspiráló kirakatokat akar látni, ott külön blogja van a legjobbaknak. A Liberty és a Harvey Nichols üzletek például kultuszteremtők, az előbbi kirakatáról 1962-ből is került elő fotó. 

 

A londoni Liberty ruházati üzlet 1962-es kirakata
©

 

Azt nem tudtuk meg, hogy mennyit lehet keresni idehaza kirakatrendezőként, Füleki szerint 100-150 ezer forintos tervezési költségen kívül egy kirakat esetében a dekorációs elemek beszerzésének, legyártásának költsége nehezen behatárolható. Matisz reméli, hogy mire kikerülnek az első hallgatók az iskolából a válság enyhül, és a kereskedők újra költenek arra a felületre, amely segíthet becsábítani a vásárlókat.

Kirakatkisokos

Ám az, hogy középszerű kirakatokat láthatunk manapság Budapesten nem csupán pénz kérdése, a szakemberek szerint az üzletek tulajdonosai ritkán látják be, hogy mekkora lehetőség rejlik ebben a felületben. „Szemléletváltásra lenne szükség: a boltosok javarészt árutartónak használják a kirakatot, nem egy 3D-plakátként értelmezik, ahol sokkal szabadabban lehet reklámozni a portékát” – ecseteli Füleki. A blikkfang lehetőségét sem aknázzák ki a kereskedők, sőt az átlátható kirakatok sokszor csak arra szolgálnak, hogy keresztülnézzenek rajta a járókelők, és belássanak a boltba: „pedig egy lezárt falú térből sokkal többet lehet kihozni.”

A Mono Fashionben stylistok, dekoratőrök vizsgamunkái is helyet kapnak évek óta
©

A kirakatdizájnban számos hibát elkövetnek a hozzá nem értők. A minimalizmus elve például különösen fontos, egy német szakember, Norbert Grüger könyvet is írt a témában, és leszögezi: "A kevesebb, több!", a vitrin telepakolásán kívül Grüger még azt is hiányosságként említi, hogy a berendezés sokszor a kirakat aljára korlátozódik, és nem használják ki a magasságokat és a mélységeket a többdimenziós térben a dekoratőrök. De a lámpák, fények, színek használata sem kielégítő, pedig a megvilágítással extra figyelmet lehet szerezni, a passzoló, egymással harmonizáló árnyalatok pedig kedvesek a leendő vásárló szemének. A német ajánlás szerint a tisztaság és a rend is alapkövetelmény, a porlepte dekorációs elemek, a szanaszét heverő portékák nem túl bizalomgerjesztőek.

Régi idők kirakatai

Az Útközben bloggere Budapest utcaképét rögzíti: elhagyott félcipőkkel, idős nénikkel és aranyos kutyákkal, mókás falragaszokkal valamint "csudás kirakatokkal" egyetemben. Tóth Petra gyűjtéséből így nem maradhat ki a híres úszósapkás vitrin a Király utcából, Piroska gyógypedikűr-kirakata a Jászai Mari térről, és a Bajcsy-Zsilinszky út távirányítóboltjának képe sem.

Könnyűjárás...
©

 

A változatosság pedig gyönyörködtet – ez lenne a következő tanács az üzlettulajdonosoknak, ha pedig felismernék a marketingpotenciált ezen a felületen, hosszú távú koncepciót is kitalálnának az üveg mögé. Grüger, aki kb. 800 euróban (240 ezer forint) határozta meg az átlagos kirakat berendezési munkadíját, egy frappáns, és még meg nem valósított ötletét is elárulta: egy utazási irodának kirakatába homokat szórna, néhány tengeri herkentyűvel díszítené, és egy hatalmas, az irodának címzett képeslapot lógatna be ezzel a szöveggel: "A dekoratőr szabadságon van."

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Felcsút lett a fociakadémiák fociakadémiája, titkolják, ezért mennyi pénz jár

Felcsút lett a fociakadémiák fociakadémiája, titkolják, ezért mennyi pénz jár

Müller Cecília: Fontos lépést tettek a magyar vakcina fejlesztése felé

Müller Cecília: Fontos lépést tettek a magyar vakcina fejlesztése felé

Nemrég még Gulyás és Guller is nyári nyitásról beszéltek, most már rémhírnek nevezik ezt

Nemrég még Gulyás és Guller is nyári nyitásról beszéltek, most már rémhírnek nevezik ezt