A lábszaggal nagyot léphet előre az emberiség a malária elleni harcban, mivel igen ígéretes moszkitókelepcének tűnik. A trópusi betegségek londoni kutatói úgy találták, hogy háromszor jobban vonzza a lábszaggal átitatott zokni azokat a moszkitókat, amelyek magukban hordozzák a malária kórokozóját, mint azokat, amelyek nem terjesztik a betegséget. A szúnyogok zöme ugyanakkor nem maláriás, mindössze 1 százalékuk fertőzött.  

Ha sikerül olyan csapdát kifejleszteni, amely jól szelektálja ezt a "célcsoportot", akkor kevesebb moszkitó válhat ellenállóvá rovarölőszerekkel szemben. A kutatók a PLoS One című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban megjegyzik: az egyetlen módja annak, hogy a szúnyogok a rezisztensek legyenek az, ha kevésbé vonzódnak az emberi testszaghoz. Ez viszont szintén az emberek malmára hajtja a vizet, mivel kevesebbet fogják őket csipkedni moszkitók, ebből következőn a maláriás fertőzés is ritkul.    

A tudósok nem kérik lábszagdonorok jelentkezését, munkájuk következő lépése az, hogy megpróbálnak mesterségesen előállítani lábszagot. Ehhez meg kell határozniuk azokat a vegyületeket, amelyek a lábszag alapvető összetevői.  

Nagyon pontos szagszakértői munkára van szükség, mivel a moszkitók szaglása igen kifinomult. Van olyan sajtféle, amelynek illata megtévesztően hasonlít az emberi lábszagra, ám a moszkitókat nem csapja be: nem vonzódnak a bűzös tejtermékhez. A malária Afrikában még manapság is évente 600 ezer ember halálát okozza, főleg gyerekek az áldozatai.