Arizona és New York állam a saját költségvetéséből fogja finanszírozni a területén található és a turisták millióit vonzó nevezetességeket, méghozzá úgy, hogy ezt feltehetően sohasem téríti meg a szövetségi állam. A szövetségi kezelésben álló nemzeti parkokat október 1-jén, az új költségvetési év első napján zárták be, miután a kongresszusi pártok még egy ideiglenes büdzséről sem tudtak megállapodni. Az olyan híres műemlékek, mint a Szabadságszobor vagy a washingtoni National Mall emlékművei üzemeltetését a Nemzeti Parkszolgálat biztosítja.

Andrew Coumo, New York állam kormányzója "a szabadság nemzetközi jelképének" nevezte a Szabadság-szobrot és kijelentette: nem hagyja, hogy azt Washington "működési zavarai" miatt elzárják a látogatók elől. Cuomo elhatározása napi mintegy 60 ezer dollárjába (hozzávetőleg 13 millió forintjába) fog kerülni az államának.

Arizona napi 100 ezer dollárt (csaknem 22 millió forintot) áldoz arra, hogy Grand Canyon megnyissa kapuit. Jane Brewer állama legnagyobb becsben tartott nevezetességének és létfontosságú bevételi forrásának nevezte a világhírű természeti képződményt. A kanyont naponta 18 ezer látogató keresi fel, amiből az államnak mintegy 1 millió dollár bevétele származik.

Dél-Karolina magánvállalatok adományait is felhasználva enged turistákat Mount Rushmore-hoz, a sziklahegyhez, amelybe négy elnök monumentális arcmását faragták. Utah és Colorado szintén megegyezett a szövetségi hatóságokkal nemzeti parkjainak látogathatóságáról.

A szövetségi területen elhelyezkedő Washington szövetségi tulajdonban lévő nevezetességei továbbra is zárva maradnak. Vincent Gray, az amerikai főváros polgármesterének nyilatkozatai szerint a csaknem két hete tartó forrásnélküliség miatt a városban még a közszolgáltatások fenntartása is veszélybe került.

Sally Jewell, a parkok üzemeltetéséért felelős szövetségi belügyi vezetője "praktikus és ideiglenes megoldásnak nevezte az államokkal megkötött megállapodásokat", amelyek csökkentik "az egyes vállalkozásoknak és városoknak okozott fájdalmat".