Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
[{"available":true,"c_guid":"3a4f07f6-ac02-4e80-845f-11649f69cab2","c_author":"Lőrincz Tamás","category":"360","description":"Fejenként 25 millió forintot is felszámíthatnak költségként azok a cégek, amelyek közvetítőként segítik a harmadik országból érkező állampolgárokat a tartózkodási engedély megszerzésében az állami aranyvízumprogramban. Az érintettek szerint ezért hatalmas munkát kell végezni, és sok a költség is.","shortLead":"Fejenként 25 millió forintot is felszámíthatnak költségként azok a cégek, amelyek közvetítőként segítik a harmadik...","id":"20250508_hvg-tartozkodasi-engedely-kozvetitocegek-aranyvizum","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/3a4f07f6-ac02-4e80-845f-11649f69cab2.jpg","index":0,"item":"7628e946-5b2d-49a9-af7d-1facf1b5dec8","keywords":null,"link":"/360/20250508_hvg-tartozkodasi-engedely-kozvetitocegek-aranyvizum","timestamp":"2025. május. 08. 06:30","title":"Nagy kaszálásra készülnek a hazai közvetítők, és Tiborczék sem maradnak ki az aranyvízumbizniszből","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":true,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"97f71f57-77cb-4bfe-8de1-81f1bd0a172c","c_author":"HVG","category":"elet","description":"A pápa perui, Isten szereti Perut – mondta a dél-amerikai ország elnöke.","shortLead":"A pápa perui, Isten szereti Perut – mondta a dél-amerikai ország elnöke.","id":"20250509_xiv-leo-papa-peru","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/97f71f57-77cb-4bfe-8de1-81f1bd0a172c.jpg","index":0,"item":"8f354b2e-417d-4d67-99cb-42d9cfdc1953","keywords":null,"link":"/elet/20250509_xiv-leo-papa-peru","timestamp":"2025. május. 09. 07:25","title":"Sajátjukként ünneplik a peruiak XIV. Leó pápát","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"cc397b4f-c445-42ef-a3ed-702e774e469a","c_author":"Gyenis Ágnes","category":"gazdasag","description":"Tíz éven át összesen 200 millió forinttal támogatja az OTP Bank a Budakeszi Vadaskert erdeinek megújítását. Az erdőt a klímaváltozás mellett a „túlturizmus” is rombolja.","shortLead":"Tíz éven át összesen 200 millió forinttal támogatja az OTP Bank a Budakeszi Vadaskert erdeinek megújítását. Az erdőt...","id":"20250507_otp-tamogatas-erdo-fak-klimavaltozas-tulturizmus-budakeszi-vadaskert-pilisi-pakerdo-zrt","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/cc397b4f-c445-42ef-a3ed-702e774e469a.jpg","index":0,"item":"c788ec3b-1318-47b7-9d7e-1d916c50fd3c","keywords":null,"link":"/gazdasag/20250507_otp-tamogatas-erdo-fak-klimavaltozas-tulturizmus-budakeszi-vadaskert-pilisi-pakerdo-zrt","timestamp":"2025. május. 07. 15:10","title":"OTP-erdő a Budakeszi Vadaskertben – veszélyben a fenyők és a bükkök ","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"897e1103-368d-4787-bd41-2ac47f166c9e","c_author":"HVG","category":"tudomany","description":"Nem is egy sci-fi, és nem is egy horrorfilm egyik jelenete, hogy fogat tesznek a páciens szemébe, hanem egy különleges szemsebészeti eljárás, amelyről még az orvosok sem tudnak mindig. Ausztráliában már több ilyen sikeres műtétet is elvégeztek, Kanadában pedig most kerül sor rá először.","shortLead":"Nem is egy sci-fi, és nem is egy horrorfilm egyik jelenete, hogy fogat tesznek a páciens szemébe, hanem egy különleges...","id":"20250508_fog-a-szemben-mutet-latas-visszanyerese-vaksag","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/897e1103-368d-4787-bd41-2ac47f166c9e.jpg","index":0,"item":"a8c6ac89-bb49-4b3c-8704-f3556a063fbd","keywords":null,"link":"/tudomany/20250508_fog-a-szemben-mutet-latas-visszanyerese-vaksag","timestamp":"2025. május. 08. 08:03","title":"Kockázatos műtét, de az eredmény magáért beszél: saját fogát teszik a beteg szemébe, hogy visszanyerje a látását","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"8bc81a78-ac66-4876-9951-c1523175b416","c_author":"Bihari Ágnes","category":"360","description":"Egy speciális szempontok szerint összeállított tematikus fotógyűjtemény látható június 22-ig a Mai Manó Házban. A fotográfia olyan jól ismert és nagy hatású alkotóitól szerepelnek művek, mint Berenice Abbott, Robert Frank, Lee Friedlander, William Eggleston – vagy, hogy némileg fiatalabb korosztályból is említsünk egy csillagot, Gregory Crewdson. Az Americana címen futó kiállítás kurátora Baki Péter, a képek tulajdonosa és közönség elé bocsátója pedig egy magyar üzletember és műgyűjtő, Pálfi György. Vele beszélgettünk.","shortLead":"Egy speciális szempontok szerint összeállított tematikus fotógyűjtemény látható június 22-ig a Mai Manó Házban...","id":"20250507_matchbox-auto-Palfi-Gyorgy-gyujtemenye-kiallitas-Mai-Mano-Haz","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/8bc81a78-ac66-4876-9951-c1523175b416.jpg","index":0,"item":"9284298d-271d-4230-88ae-e17603271fcb","keywords":null,"link":"/360/20250507_matchbox-auto-Palfi-Gyorgy-gyujtemenye-kiallitas-Mai-Mano-Haz","timestamp":"2025. május. 07. 14:30","title":"Az amerikai fotográfia csúcsát jelentő nevek ikonikus munkái Budapesten – autómámor Pálfi Györggyel","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":true,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"4f81a443-bf9c-494d-90ba-af447742c856","c_author":"HVG","category":"tudomany","description":"Talán komolytalannak tűnhet mindössze pár milliméteres állatkák tetoválása, kínai kutatók azonban nagyon is jó okkal kísérleteztek ezzel: biológiailag kompatibilis minták létrehozását kutatják, amelyeket akár az orvostudományban is fel lehet használni.","shortLead":"Talán komolytalannak tűnhet mindössze pár milliméteres állatkák tetoválása, kínai kutatók azonban nagyon is jó okkal...","id":"20250508_medveallatkak-tetovalasa-mikro-es-nanogyartas","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/4f81a443-bf9c-494d-90ba-af447742c856.jpg","index":0,"item":"f358ec8b-b701-434e-9d0e-1801f939b716","keywords":null,"link":"/tudomany/20250508_medveallatkak-tetovalasa-mikro-es-nanogyartas","timestamp":"2025. május. 08. 16:03","title":"Viccesnek tűnő kísérlet: medveállatkákat tetováltak, sok ember örülhet majd az eredménynek","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"93cc8f9f-1801-4bd1-ac67-f7a9c734e1b9","c_author":"Gyenis Ágnes","category":"360","description":"Az utolsó napjait töltötte a jegybank élén Matolcsy György, amikor hűséges munkatársaival újabb alapítvány felállításába fogott. Még rejtély, hogy ki, milyen célból, milyen forrásból és mennyi pénzt tesz majd bele.","shortLead":"Az utolsó napjait töltötte a jegybank élén Matolcsy György, amikor hűséges munkatársaival újabb alapítvány...","id":"20250508_Matolcsy-Gyorgy-alapitvany-Eurazsia-Penzugyi-Kozpontjaert-mnb","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/93cc8f9f-1801-4bd1-ac67-f7a9c734e1b9.jpg","index":0,"item":"220aceeb-954f-4a3c-b435-4a82763b637b","keywords":null,"link":"/360/20250508_Matolcsy-Gyorgy-alapitvany-Eurazsia-Penzugyi-Kozpontjaert-mnb","timestamp":"2025. május. 08. 17:03","title":"A HVG megtalálta: bejegyezték Matolcsy György legújabb alapítványát","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":true,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"fff92e7b-5bf2-4577-9a00-1bf57d314a81","c_author":"hvg.hu","category":"vilag","description":"A saját gyerekei persze mindennel el voltak halmozva.","shortLead":"A saját gyerekei persze mindennel el voltak halmozva.","id":"20250507_donald-trump-gyerekek-jatekok","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/fff92e7b-5bf2-4577-9a00-1bf57d314a81.jpg","index":0,"item":"fe4bc2ae-7aa5-4434-b2e2-cc21e0c85615","keywords":null,"link":"/vilag/20250507_donald-trump-gyerekek-jatekok","timestamp":"2025. május. 07. 11:33","title":"A vámháborúzó Donald Trump szerint a kislányoknak nincs szükségük sok játékbabára","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null}]
A magyar huszonévesek több mint fele a szüleivel él. Hogyan látják magukat, és hogyan látja őket a társadalom? Mi igaz a felelőtlen, hedonista egyetemistákról és elkényeztetett „mamahotel"-lakókról szóló sztereotípiákból? Mikortól beszélhetünk „túlzott” otthon maradásról? Ha elolvasta, töltse ki kérdőívünket!
Péter 30 éves, a néhány éve elhunyt édesapa által alapított kisvállalkozást vezeti, amelynek rajta kívül egy alkalmazottja van, mégsem keres annyi pénzt, hogy elköltözhessen édesanyja mellől. Úgy érzi, ebben az életkorban már egyre több feszültséget okoz az együttélés, a magánszféra hiánya, ami szerinte 25 éves korig "még belefér”, de például az előző párkapcsolatában is problémákhoz vezetett.
Az otthonlakás pozitív oldalának tartja viszont, hogy így a fiatalok jobban segíthetik idős hozzátartozóikat. Péter szerint saját hibás döntéseinek is köszönhető, hogy otthon maradt. Például ma már butaságnak tartja, hogy elkezdte az egyetemet, ami mellett nem dolgozott, de végül be sem fejezte. Mindenesetre nem tudott saját egzisztenciát teremteni. Úgy látja, a felsőoktatásban eltöltött idő túl hosszúra nyúlik, és nem igazán nyújt a „való életben” hasznosítható tudást.
Nem csak a pénzen múlik
Anita 26 éves, újságíróként dolgozik. Azt állítja, keres annyit, hogy elköltözhessen otthonról, mégis inkább szüleinél és nagyszüleinél maradt, mert egyedül nincs kedve lakni, barátokkal összeköltözni pedig „legfeljebb néhány éve tűnt volna mókás ötletnek”. A lánynak állítása szerint jó a kapcsolata szüleivel, és örül annak, hogy nem kell üres lakásba hazamennie, és a házimunka sem kizárólagosan rá marad. Igaz, a családnak van a városban egy kis üres lakása, ahova Anita hétvégenként elmehet aludni, a lány „enélkül már valószínűleg elköltözött volna”. Hasonlóan vélekedik a 26 éves Ákos, aki ügyvédbojtárként dolgozik, és a főváros agglomerációjában él szüleivel. De addig nem látja értelmét az elköltözésnek, amíg nem jött el a családalapítás ideje. Konfliktusforrásként mindkét fiatal a gyakori szórakozást és késői hazaérést említi.
Nem csak a számítógép előtt ülnek - képünk illusztráció
Fazekas István
Abban a megkérdezett otthon maradók általában egyetértenek, hogy életmódjukat széles körben negatív megítélés övezi: életképtelennek, lustának, elkényelmesedettnek tartják őket, amint arra a pejoratív „mamahotel” kifejezés is utal. Péter maga is megalapozottnak tartja az előítéleteket: otthon lakni szerinte olyan, mint „valami szektába tartozni”, azaz „egészségtelen, szánalmasan világ- és valóságidegen viselkedés”. Szerinte a gyakorlat azt mutatja, jobban működik azon ismerősei élete, akik elköltöztek. Emellett úgy látja, az elköltözés „divatossága” azzal is magyarázható, hogy az elmúlt évtizedekben megnőtt az emberek intimszféra és egyedüllét iránti igénye.
Egy tavalyi kutatás szerint a magyar huszonévesek több mint fele a szüleivel él. A 25-34 éves korcsoportot vizsgálva 43 százalék az arány, azonban ennél is érdekesebb, hogy a korosztályban Európában magasan nálunk nőtt meg a legjobban, majdnem 10 százalékkal az otthonmaradók aránya az elmúlt években.
Magány és eufória
A vidékről egyetemistaként a fővárosba költözött megkérdezettek rendre szerencseként és a személyiségfejlődés fontos lépéseként fogják fel, hogy az érettségi után önállósulásra „kényszerültek”. „Ha valami tönkrement a lakásban, nekem kellett utánajárnom, és megkeresnem a megoldást, meg a pénzemet is meg kellett tanulnom normálisan beosztani. Ezeket először nehezebben viseltem, de mostanra már mind természetes része az életemnek” – jegyzi meg a 26 éves Eszter.
A 25 éves Róbert szerint eleinte „iszonyatos magánnyal” jár a hirtelen elszakadás, ez azonban később eufórikus szabadságérzetté válik. Azt mondja, a függetlenedés fontos része a lakótársakhoz való alkalmazkodás is, ők ugyanis kevésbé tolerálják az ember rossz tulajdonságait, mint a szülők, így megtanuljuk, hogy „nem várunk el olyan dolgokat a másiktól, amit megszoktunk otthon anyutól”. Azt azonban egyikük sem állítja, hogy kimondottan osztanák az otthon maradókkal kapcsolatos előítéleteket, mivel sokféle, általában anyagi jellegű ok vezethet ehhez a helyzethez. Eszter szerint csupán az jelent gondot, ha valaki nem is próbál tenni annak érdekében, hogy önállóvá váljon, munkát keressen vagy megváljon az otthoni kényelemtől: arra azért már ő is „furán néz”, aki a negyven felé közeledve is a szüleivel él.
Felesleges csóróság
"Amíg nincs saját jövedelme az embernek, amíg tanul, addig kizárólag a lakáskiadók örülnek annak, ha valaki kifizeti a gyerek helyett a lakbért meg a rezsit" – állítja Erzsébet, egy budapesti édesanya, akinek két gyermeke is éppen egyetemre jár. Erzsébet szerint ésszerűbb, ha az egyetemi évek alatt a „gyerekek” otthon maradnak, mivel az albérlet fizetése szülő és gyerek számára egyaránt „csóróságot okoz”, teljesen feleslegesen.
Elvárják a gondoskodást?
Fazekas István
A szülő szerint az számít „túlzott otthonmaradásnak”, ha a gyerek már önálló keresettel bír, dolgozik, mégis otthon marad „kényelemből”, mivel ezen fiatalok szerinte nem elsősorban a szüleikről szeretnének gondoskodni, hanem éppen fordítva, tőlük várnak gondoskodást. Az elhúzódó egyetemi tanulmányok finanszírozását viszont szülői kötelességnek tartja, mivel az egyetemi diploma ma már „elengedhetetlen”.
Örök serdülők
Egy nemrég készült tanulmány a jelenség fő okaként az iskoláztatási idő elhúzódását határozza meg. A megtérülő befektetésben reménykedő szülők elvárásai is átalakultak, hajlamosabbak vállalni az eltartással járó „extra terheket”. A tanulmány szerzője, Kocsis Andrea szerint a „felelőtlen és hedonista egyetemista” sztereotípiáját cáfolja, hogy az általa megkérdezett több száz fiatal 70 százalékát zavarja és aggasztja, hogy egzisztenciálisan nem elég független, és hogy valamilyen tekintetben a szülőkre szorul. Ez különösen annak tükrében sajnálatos, hogy ezen fiataloknak a fele már tartós párkapcsolatban él, és a világról is felelősen gondolkodnak, amire az is utalhat, hogy több mint 80 százalékuk bevallottan foglalkozik a közélet eseményeivel. Érdekes viszont, hogy a megkérdezettek között nem kevesen határozzák meg magukat fiatalként, és nem „teljesen” felnőttként.
A téma egyik vezető hazai kutatója, Somlai Péter szociológus a serdülőkor elhúzódásaként (szaknyelven: poszt-adoleszcenciaként) emlegeti a jelenséget. A szakember szerint „a fiatalság már nem egy-két évnyi viharos kamaszkor a gyerekkor és felnőttkor között, hanem a huszonévesek és gyakran a harmincasok hosszú életszakasza”. A téma szakértői szerint „kinyílt az olló” az intellektuális/morális/pszichoszexuális és az anyagi értelemben vett függetlenség között: a fiatalok korábban ismerkednek meg a szexszel, az alkohollal, a „felnőttekre” jellemző szabadidős tevékenységekkel, mint egy-két generációval korábbi elődeik. Ezzel szemben egzisztenciális értelemben később önállósodnak, szereznek állandó munkát és folyamatos jövedelmet, alapítanak családot. Ezen társadalmi folyamatok találkozása a barátságtalanabb gazdasági környezettel okozhatja a „mamahotel-jelenséget” Somlai szerint, aki azt is megjegyzi, hogy ezen fiatalok életében fontos döntések késleltetődnek. A személyiségfejlődés „énkereső” fázisa is hosszabbá válik, ami miatt az „örök serdülők” hajlamosabbá válnak a nárcizmusra.
Hogyan látja Ön a mamahotelben lakókat? Töltse ki kérdőívünket!