Állkapocs-ízületi betegséget okozhat a fogcsikorgatás, a mértéktelen rágózás és a rossz tartás is – idézte dr. Hermann Pétert, a Semmelweis Egyetem Fogpótlástani Klinikájának igazgatóját az egyetem honlapja.

Kifejezetten az állkapocsízület betegségeivel foglalkozik egy speciális munkacsoport a Fogpótlástani Klinikán – egyedüliként az országban. A betegségnek sokféle tünete lehet: járhat valamilyen hangjelenséggel (súrlódás, kattogás), lehet az állkapocs mozgása korlátozott: a beteg nem tudja megfelelő nagyra nyitni vagy oldalra mozgatni a száját, legsúlyosabb esetben szájzár alakulhat ki. Fájdalom is gyakran jelentkezik. Egy, a klinika által készített országos felmérésből kiderül: minden harmadik megvizsgált pácienst érinti valamelyik probléma.

Ízületi betegség miatt fájdalmas lehet az állkapocs mozgatása is, de sokszor előfordul, hogy a betegnek állandó fejfájást is okoz a betegség. Ez utóbbi okát sokáig kutatják a páciensek, és gyakran csak hosszú idő után jutnak el a Fogpótlástani Klinikára.

A klinikai szakemberek tapasztalatai szerint az ízületi problémákkal küszködő betegek nagy részének  helytelen a testtartása, előre görnyednek, a fejük, nyakuk is előre tolódik. Ezáltal az állkapocs helyzete sem megfelelő, ami okozhat állkapocs-ízületi panaszokat. Hermann Péter azt is elmondta, ha valaki folyamatosan rágózik, állandóan megterheli a rágó ízületet, így az is okozhat betegséget.

A betegek kétharmada nő, zömében középkorúak. A betegség kialakulásának két alapvető oka lehet. Az egyik pszichés: szorongás vagy tartós stressz miatt kialakulhat állandó állkapocsszorítás, éjszakai fogcsikorgatás, ezek állkapocs-ízületi megbetegedésekhez vezethetnek.

A betegség másik gyakori oka az lehet, hogy a fogtömés vagy fogpótlás nem engedni az állkapocs szabad mozgását és amennyiben a fogak nem szabályosan állnak, a két állcsont nem a természetes módon viszonyul egymáshoz, szabálytalanul, rosszul mozog, az állandó felemás megterhelés megbetegítheti az ízületet.

A gyógyítás, kezelés is többféle lehet. Az egyénre szabott fogpótláson túl szükség lehet műanyag harapásemelő sín alkalmazására, amely a kóros, rossz pozícióból kihozza a páciens állkapcsát, így az ízület a megfelelő, kényelmes helyzetbe kerülhet. Hermann Péter emellett azonban hangsúlyozza a fizioterápia szerepét is. Ahogy mondja, amikor létrehozták a munkacsoportot, maga is kétkedve fogadta a nemzetközi protokollt, amely – hasonlóan más mozgásszervi megbetegedésekhez – az első helyek egyikén említette a gyógytornát. Később kiderült; az állkapocsízület sem kivétel, azóta egy fizioterapeuta dolgozik velük. A tapasztalat – elmondása szerint – megdöbbentő volt: a betegek egy része csak a fizioterápiás beavatkozással gyógyítható volt, másik részüknél a hagyományos terápia mellett használják ezt a módszert.