Az örömhírt bejelentő pénteki posztra azóta 1,7 millió lájk, és közel 110 ezer hozzászólás érkezett. A családi fotó feletti szöveg azonban nem csupán a kislány érkezése miatt volt megható és emlékezetes: Mark Zuckerberg nyíltan beszélt arról, milyen fájdalmas elveszíteni egy születendő gyermeket:

"Amikor megtudod, hogy gyereked lesz, az nagyon reményteli érzés. Elképzeled, milyen lesz, ha felnő, és álmodozol a jövőjéről. Elkezdesz tervezgetni, aztán hirtelen vége szakad. Ez nagyon magányos élmény. A legtöbb ember inkább nem beszél a vetélésről, mert attól félnek, hogy ez rossz fényt vet rájuk vagy elhatárolódnak tőlük az emberek" – írta a Facebook-vezér, akinek felesége három vetélés után most túl van a „kritikus” szakaszon, a baba most már nagy eséllyel megmarad.

AFP

Zuckerberg azt is hozzátette: feleségével hisznek abban, azzal, hogy a széles nyilvánosság előtt őszintén vallottak a sikertelen terhességről, nem elválasztja, hanem összeköti, toleranciára és összefogásra buzdítja az embereket. Abban is bíznak, hogy tettükkel reményt adnak azoknak a pároknak, akik hasonló cipőben járnak, szégyenkeznek és bűntudatot éreznek a vetélés miatt.

Az orvosi statisztikákat és tendenciákat közelebbről szemlélve, a Zuckerberg házaspár gesztusa felértékelődik, mert a kezdődő terhességek egytizede-egynegyede végződik vetéléssel a becslések szerint. A tudomány mai állása szerint nincs olyan módszer, amivel biztosan elkerülhetnénk a magzat elvesztését. Ennek ellenére a kutatások szerint legalább a nők fele nagyon komoly bűntudatot érez a vetélés után, és magát teszi felelőssé miatta.

A lelkifurdalásnak ilyenkor valóban nincs semmi alapja, hiszen akkor beszélünk spontán vetélésről, amikor az embrió korai elvesztése bármilyen észlelhető külső behatás nélkül történik a 20. hét előtt. Ha nem ismert a pontos terhességi kor, akkor a terhesség megszakadását az 500 grammos születési súly elérése előtt nevezzük vetélésnek. A vetélésnek természetesen ekkor is van valamilyen oka, azonban ezt a legtöbb esetben a szakemberek, az orvosok sem tudják megállapítani.

A spontán vetélések többsége, kb 70%-a a terhesség első 12 hetében fordul elő. A 12. és a 20. terhességi hét között már ritkábban történik ilyesmi. Ekkor a vetélések leggyakoribb típusáról, az ún. kémiai terhességről van szó. Ilyenkor a hímivarsejt által megtermékenyített petesejt osztódásnak indul, de az embrió valamilyen oknál fogva nem ágyazódik be a méhfalba, hanem vérzés kíséretében távozik az anya szervezetéből.

Mivel ez éppen a szokásos menstruáció idején történik, az anya gyakran egyáltalán nem is tud róla, hogy terhes volt, illetve hogy vetélésen esett át. Ilyenkor az anya idősebb életkora kockázati tényező lehet, ugyanakkor az is, ha komoly lelki trauma éri a kismamát. A méh fejlődési rendellenességei ugyan ritkák, de ugyancsak vetélést okozhatnak. A koraterhességben bekövetkező vetéléseknek emellett immunológiai háttere is lehet. Továbbá a vetélést okozhatják hormonális problémák és a vírusfertőzések is.

Facebook

A szakértők leginkább genetikai problémákra vezetik vissza az első trimeszterben bekövetkező magzatvesztéseket. Egészen pontosan kromoszóma-rendellenességek és -hibák okozzák a vetélést: a petesejt vagy a spermium genetikai anyaga nem passzolnak egymáshoz, ezért lép föl probléma az embriókezdemény osztódási folyamata során. Ez lényegében a szervezet természetes reakciója, mert a kromoszómahibából eredő rendellenesség a leendő gyermek életben maradását veszélyeztetné. A spontán vetélés tehát a génhiba súlyosságától függ.

A spontán génhibáktól tehát végképp nem tehetünk, és nem létezik biztos módszer a vetélés megelőzésére. Természetesen, ha már a fogamzást megelőzően és a terhesség korai szakaszában is a lehető legegészségesebben élünk, azzal nő az esélye, hogy elkerüljük a magzat elvesztését. Érdemes rendszeresen tornázni, egészségesen táplálkozni, csökkenteni a stresszt és kerülni a dohányzást és az alkoholfogyasztást. A folsav naponta történő szedése szintén ajánlott, ahogy a rendszeres pihenés is.

Az elmúlt napok tanulsága alapján úgy tűnik, a Zuckerberg házaspár már most áttörést ért el a bűntudat csökkentésében és a vetélés körüli tabuk ledöntésében. A Facebookon mind a bejegyzésük alatt, mint azon túl elkezdtek megjelenni az őszinte vallomások a vetélésről, a fájdalomról és a küzdelemről azoktól, akik hasonló cipőben járnak, mint ők. Ugyan lehet, hogy csak kis lépés, de mégis, lassan, de biztosan elindult egy olyan folyamat, ami nagy segítség lehet vetélés traumáját átélt szülőknek.