Idén a hagyományos őszi gyümölcsfaültetés helyett az enyhe tavaszi időjárás lehetővé teszi a március végi, április eleji ültetést is. Mivel a faiskolákból a növények leghamarabb októberben kerülhetnek ki, így a csemetéket csak november elején lehetne elültetni, ilyenkor pedig nem megfelelőek a körülmények az ültetéshez. Ezért sokan kényszerülnek arra, hogy a téli fagyokat elkerülve, tavasszal kezdjék meg a munkálatokat, de ilyenkor van pár dolog, amit feltétlen szem előtt kell tartanunk, ha azt akarjuk, hogy megmaradjon és teremjen is a fa. 
 
„Az őszi ültetés azért maradt meg a köztudatban, mert régen a faiskolák 2 éves oltványokat adtak ki, amelyek hamarabb befejezték a vegetációt, mint a mostanában forgalmazott 1 éves oltványok. A 2 éves növényeket már októberben kiültethették a termelők, így a csemetéknek volt elég ideje megfelelő gyökérzetet ereszteni és felkészülni a hidegre. A gyakorlat azonban azt mutatja, a jelenleg forgalmazott, kevésbé ellenálló, fiatalabb oltványok kiültetését érdemesebb ősz helyett tavaszra ütemezni” – magyarázta Szabó Tibor a Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. tudományos főmunkatársa, aki hasznos tippeket is adott a tavaszi ültteéshez:

1. Figyeljünk a talaj hőmérsékletére!

A sikeres ültetéshez nem elég, hogy ne legyen jeges a föld, ahhoz ugyanis, hogy a növény életképes maradjon, legalább 8-10 °C-os földbe kell ültetnünk. A talaj hőmérséklete természetesen összefügg a levegő hőmérsékletével, ezért amíg nem melegszik fel az idő nagyjából 10-15 °C-ra, felesleges ültetéssel próbálkoznunk, hisz nem indul meg a növény gyökeresedése.

Positive Communications

2. Csonthéjasokat elő!

Vannak olyan gyümölcsök, amelyeket nem is érdemes hagyományos módon ősszel kiültetni. Mivel a csonthéjasok meglehetősen érzékenyek a téli időjárási viszontagságokra, ajánlott őket tavasszal beszerezni a faiskoláktól, és melegebb földbe ültetni. Tehát ha őszibarackot, kajszibarackot, meggyet vagy cseresznyét akarunk ültetni, pár héten belül elérkezik a cselekvés ideje.

3. Számít a méret

Ültetéskor az sem mindegy, mekkora teret adunk a facsemetének. A gödör kiásásakor vagy fúrásakor fokozottan kell ügyelni arra, hogy az kétszerese, háromszorosa legyen az oltvány gyökérzetének, illetve hogy a növény pont olyan mélyre kerüljön, mint a faiskolában volt, hogy ideális lehessen a gyökerek fejlődése.

4. Vágjuk vissza a gyökérvégeket!

Tavaszi ültetéskor külön figyelmet kell fordítani a gyökerek metszésére. Az őszi eljárással szemben ilyenkor csak a végét kell egy kicsit visszavágni. A gyökérmetszésre azért van szükség, hogy megszabaduljunk a törött gyökérvégektől, és segítsük a hajszálgyökerek fejlődését.

Positive Communications

5. Építsünk földhalmot köré!

Ültetéskor mindig hangsúlyos momentum a talajtaposásos tömörítés után az öntözés. A frissen kiültetett facsemete akár 10-20 liter vizet is elbír, ám hogy az öntözővíz ne párologjon el róla egy napsütéses tavaszi délutánon, fel kell kupacolni a növényt. A titokzatos kifejezés azt jelenti, hogy a facsemete köré földhalmot építünk, amely segít megőrizni a talaj nedvességét. Ez az ideiglenes földkupac aztán 2-3 héten belül eltávolítható.

+ 1 Ne főzzük meg a gyökereket!

Ha mindenképpen trágyázni szeretnénk a földet, amelybe ültetünk, nem szabad elfelejteni, hogy az oltvány gyökerei nem érintkezhetnek a trágyával. A trágya és a gyökérzet között feltétlen földréteget kell képezni, ugyanis a gödör betemetésekor a trágya elkezd bomlani, akár 60-70 °C-ra is felmelegszik, ezen a hőmérsékleten pedig a 15-20 cm földdel el nem választott gyökerek egyszerűen megfőnek.